A népművészet ünnepe

– Tavaly indították útjára, akkor még csak Kővágóörsön a Kőfesztet. Honnan jött az ötlet?

– Egyrészt 2019-ben volt Cseh Tamás halálának tíz éves évfordulója, és azt gondoltam, illendő volna egy olyan településen megemlékezni róla, ahol a nyarait töltötte, forgatott, dalokat írt. Ez volt a kiindulási pont – padot is állítottunk neki, diófát ültettünk emlékére –, de nem akartuk, hogy csak egy napról szóljon. Ezen a vidéken nagyon sok értékes alkotóművész élt és él, és mégis az egykor lüktető művészélet valahogy eltespedt az elmúlt évtizedekben. Megpróbáltunk minőségi kultúrát, programot hozni: ugrálóvárak, balhé, randalírozás nélküli fesztivált csinálni. Kezdetben volt egy kis – teljesen érthető – ódzkodás a falu részéről, hiszen féltek attól, hogy a megszokott nyugalmat megbolygatjuk.

De amikor látták, hogy a látogatók békések, a programok jók, és még az étterem forgalma is fellendül, akkor a második napon már ők is lelkesedtek. Ettől a sikertől felbátorodva szerettük volna idén kiterjeszteni a Káli-medence többi településére a Kőfesztet – a kereslet pedig találkozott a kínálattal, mert a polgármesterek is szerettek volna ehhez kapcsolódni. Annyival nehezebb lett a dolgunk, hogy sokkal több programot kell kordában tartani, miközben a szervezői gárda létszáma kisebb lett.

– A megemlékezésen túl mi az elsődleges céljuk a fesztivállal?

– Azért küzdök – részben mint a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa-projekt térségért felelős koordinátora –, hogy a Káli-medence brand legyen, és ha beszélünk róla, ne magyar Toszkánaként vagy Provence-ként emlegessük. Legyen a miénk! Egy firenzei mondaná valaha, hogy Toszkána az olasz Káli-medence? Valószínűleg felháborodva kiröhögnék... A másik kifejezett cél, hogy a Kőfeszt a népművészet ünnepe legyen. Éppen ezért terveink szerint jövőre időben is bővülni fogunk, ami lehetőséget adhat népzenei, -táncos vagy éppen kézműves, régészeti táborok rendezésére is, hogy egyfajta időtlenség hassa át a fesztivált, illetve a látogatók, gyerekek és felnőttek egyaránt bele tudjanak feledkezni a magyar folklór minden elemébe.

De az is meggyőződésem, hogy gondolat nélkül nem lehet hazaengedni az embereket egy fesztiválról: a kerekasztal-beszélgetéseknek tavaly is irgalmatlan sikere volt. Idén szó lesz Trianonról, Lázár Csaba Ady-esttel készül, Kálloy-Molnár Péter és Hrutka Róbert pedig Parázs című színházi roadshow-jukat hozzák el. Színházi ősbemutatót is tartunk: Horti Zoltán és Heinczinger Mika Magyar krónikák címmel gyúrta egybe a krónikatörténeteinket. Az ilyen programok mindig adnak gondolkoznivalót egy kellemes fröccs, bodzaszörp mellé, ami után be lehet kapcsolódni egy igényes koncertbe, táncházba. Kifejezetten izgalmas, érdekes, hömpölygő fesztivált szeretnénk a Káli-medencébe varázsolni. A Kőfeszt erről szól.

– A fesztivál előkészítését elvágta a koronavírus. Hogyan kezelték, kezelik a helyzetet?

– Eredetileg idén Trianonhoz kapcsolódva június 3. és 5. között szerettünk volna egy olyan rendezvényt csinálni, amelyre határon túli iskolásokat is invitálunk. Ezt a Covid-19 elsöpörte, helyette készült el Idegen nép van ma ott, hol régen magyar lakott – Trianon 100 című lemezünk, amelynek anyagát online elő is adtuk. A Pál István Szalonnával közösen létrehozott színpadi produkciót mintegy százötvenezren nézték meg. Így méltó módon meg tudtunk emlékezni erről a gyalázatos évfordulóról.

Az is biztos volt, hogy az eredeti időpontban – Cseh Tamás augusztus 7-i halálához legközelebbi csütörtök-szombat – a Kőfeszt nem lesz megvalósítható, ezért minden fellépőt megkértem, hogy augusztus utolsó hétvégéjét is hagyják szabadon. Így most remélhetőleg megtarthatjuk augusztus 27. és 29. közt. De bármi lehet, és az egészség, emberélet mindennél fontosabb.

– Milyen óvintézkedéseket vezettek be?

– A beltéri programokon maszkot kell viselni, egyik támogatónknak köszönhetően minden helyszínen lesz kézfertőtlenítő. A koncerteken a külterek adottságai miatt a létszám csak a kővágóörsi sportpályán haladná meg az ötszáz főt. Az oda tervezett koncerteknél – Csík Zenekar, Pély Barna, Szarka Tamás, Pál István Szalonna és a Fonó zenekar – előregisztráció van, és kőkeményen betartjuk a limitet. Az az elsődleges, hogy innen senki ne menjen haza betegen. Ugyanakkor abban bízunk, hogy a közönség idén is élvezni fogja a fesztivált és élményekkel, gondolatokkal telítve tér haza.