Kultúra

Elhunyt Fekete György, a nemzet művésze

Életének 88. évében meghalt Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke.

Elhunyt Fekete György, a nemzet művésze
Meghalt Fekete György, a nemzet művésze, az MMA tiszteletbeli elnöke
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Fekete Györgyöt szerdán érte a halál. A tiszteletbeli elnököt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti - közölték.

Felidézték, hogy Fekete György több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, majd tiszteletbeli elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta. Kultúrpolitikusként az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd 2011-től kiépítette „a magyar kultúra csúcsintézményét”, az MMA-t, összhangban azzal, ahogy Makovecz Imre megálmodta.

Április 15-én elhunyt professor emeritus Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke. Több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, majd tiszteletbeli elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta - írta az MMA közleményében.

Kiemelik: kultúrpolitikusként az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd 2011-től kiépítette „a magyar kultúra csúcsintézményét", az MMA-t, összhangban azzal, ahogy Makovecz Imre megálmodta.

Fekete Györgyöt az Emberi Erőforrások Minisztériuma szintén saját halottjának tekinti, erről a tárca szerdán tájékoztatta az MTI-t.

Fekete György Munkácsy-díjas, Magyar Művészetért-díjas, Príma díjas, Kossuth-díjas, Érdemes Művész, a Köztársaság Elnökének Érdemérme, valamint a Magyar Érdemrend nagykeresztje tulajdonosa, Zalaegerszeg, Zala megye, Tornyospálca és Budapest XXII. Hegyvidék díszpolgára. Tagja volt a Szent Korona Testületnek, a Fesztiváltanácsnak, az 1956-os Emlékbizottságnak, az Arany János Emlékbizottságnak és elnöke a Nemzet Művésze díj Bizottságnak.

Fekete György 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. 1957-ben szerzett kitüntetéses belsőépítész diplomát az Iparművészeti Főiskolán. 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál irányító tervezőként. Abban az időszakban számos nagyberuházás tervezésében vett részt. 1964-ben önálló műtermet létesített, amelyben oktatási, kereskedelmi, egészségügyi, igazgatási és kulturális létesítmények belsőépítészeti tervei készültek.

Folyamatosan készített bútor- és tárgysorozat terveket is, közülük többet az Iparművészeti Vállalat boltjaiban forgalmaztak. Hazai alkalmakon és Magyarország képviseletében mintegy 30 országban170 kiállítási terve valósult meg. Murális pályázatok nyerteseként számos műve kapott helyet középületek enteriőrjeiben. Több száz szakcikk és tanulmány írója, hat televíziós sorozat környezetkultúrával foglalkozó adásának forgatókönyvírója és műsorvezetője volt.

1980 és 1983 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát igazgatta, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke volt. 1990 és 1994 között Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, majd 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselőként a kulturális bizottság tagja volt. Egyik alapítója és első elnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak. 1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, az intézmény Alkalmazott Művészeti Intézetének professor emeritusa volt. 

A tiszteletbeli elnököt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti
A tiszteletbeli elnököt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Fekete György újraalapította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, azt főszerkesztőként jegyezve. Alapító elnöke volt a magyar örökségeket megnevező bizottságnak. 2002-ben nagyszabású kiállításon adott számot belsőépítészeti életművéről a Vigadó Galériában. Művésztársaival folytatott beszélgetései, esszéi, versei, cikkei 18 kötetes könyvsorozatban jelentek meg.

Belsőépítészként tervezett múzeumi kiállítási installációkat, református templomok, iskolák, üdülőszállók, művelődési házak belső tereit, valamint külföldi magyar kiállításokat is. 2017 őszén 85+85 címmel famozaik-kollázs tárlatát láthatta a nagyközönség a Pesti Vigadóban. A születésnapi kiállításhoz kapcsolódóan jelent meg a Magyar Belsőépítészek sorozat 4. kötete, ami Fekete György gazdag pályáját mutatta be. Szintén 85. születésnapjára jelent meg Dvorszky Hedvig könyve Fekete György életútjáról és munkásságáról. 2019-ben az MMA Kiadónál válogatás jelent meg Fekete György: Hazafelé - Számadás a vándorútról címmel.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyesülethez 1995-ben csatlakozott, melynek 2010-ben ügyvezető elnöke lett, majd 2011 novemberétől a köztestületté vált intézmény első, majd újraválasztott elnöke lett. 2017-től az MMA tiszteletbeli elnöke volt. 

A Magyar Érdemrend nagykeresztje ünnepélyes átadásán, 2017-ben Fekete Györgyöt Orbán Viktor miniszterelnök a magyar kultúra elszánt és kipróbált harcosaként, művészként, kultúrpolitikusként, az MMA kiépítőjeként és őreként köszöntötte.

Kiemelte: Fekete György nem is egy, de legalább két életműnyi munkát végzett el: 1994-ben egy teljes művészi és kultúrpolitikai életpálya után nyugdíjba vonult, mégis előbb országgyűlési képviselő lett, a KDNP alelnöke, az elmúlt hat évben pedig felépítette „Magyarország legjelentősebb kulturális intézményét", a Magyar Művészeti Akadémiát.

A kormányfő hangsúlyozta, a kultúra nemzeti identitásunk megtartásának küzdőtere, és ennek az arénának Fekete György „igazi veteránja" volt.

Objektum doboz

„Üzenem a földnek, fáknak, szeleknek, vizeknek, felhőknek, hegyeknek és völgyek ölének, hogy köszönöm nekik a természeti világ felfoghatatlan gazdagságú csodáit, inspirációik kitüntető érintéseit, s a bennük lüktető képi-tárgyi látomásokat. 

[…]

Üzenem az anyagoknak, szerszámoknak, mesterségek tanítóinak, hogy köszönöm kezeim képességeinek kiteljesítését, és a szellem embereinek, hogy a lét nagykérdései iránti figyelmemet felkeltették, éltették, és számon is kérték azokban a létfontosságú órákban, amikor tettekkel kellett bizonyítani a szándékaim tisztességét."

[…]

„Végezetül üzenem […] igazi áldás volt egy történelmi időben élnünk, s együtt vállalni megtisztelő szerepet a művészet istenáldotta varázslatában."

Fekete György

Hazafelé, Számadás a vándorútról 2018


 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom