Kultúra

Hazai tájakon keresztül

A zeneszerző ifjúkora két fiatal muzsikus párbeszédeiből bontakozik ki

Kodály Zoltán gyermek- és ifjúkori éveiről idáig keveset tudtunk. Petrovics Eszter A mi Kodályunk című dokumentumfilmje közelebb hozza indulását és magát a zeneszerzőt is.

A film  kamarakoncert-élményt is kínál, mivel az 1910 tavaszán megrendezett szerzői est köré épül, azt idézi fel. Kodály első szerzői estjén az I. vonósnégyes, a Kilenc zongoradarab és a Szonáta gordonkára és zongorára hangzott el, a filmben a próbákon és a koncerten ugyanezeket a műveket halljuk Ránki Fülöp zongoraművész, Devich Gergely csellóművész, valamint a Kruppa Kvartett előadásában. A két fiatal muzsikus a koncertre való felkészülés során megosztják gondolataikat is a zeneszerzőről. Az ő párbeszédeikből bontakozik ki az ifjú Kodály élete, miközben azokat a helyeket is bejárják, ahol annak idején megfordult. Így eljutunk Galántára, Nagyszombatra és Zoborvidékre is. Kodály egyetemi évei és a korszak legfontosabb kompozíciói állnak a Budapestet érintő rész középpontjában és az 1910-es szerzői est.

Kodály írásai Kaszás Gergő hangján szólalnak meg, ám archív rádiós anyagokon pályatársak is nyilatkoznak, mások mellett Ferencsik János, Vikár László, Doráti Antal, Molnár Antal és Szokolay Sándor. Megtudjuk, hogy Kodály középtermetű, melegszívű és komoly fiatalember volt. Életműve nagyon kötődik a tájhoz, a hegyhez, „erdei ember” volt.

Szó esik arról is, hogy 1905 augusztusában népdalgyűjtésre indult. Munkáját Galántán kezdte, de a legeldugottabb helyekre is eljutott. Ekkor ismerkedett meg a szintén népdalokat gyűjtő Bartók Bélával, s kezdődött barátságuk. Minden dalt hallás után jegyeztek le, majd ezek előválogatáson estek át, hogy melyeket érdemes fonográffal is rögzíteni. Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen. Október 22-én mutatták be diplomamunkáját, a Nyári estét, majd féléves tanulmányútra indult. Párizsban ismerkedett meg Claude Debussy impresszionista zenéjével, amely magával ragadta. Kodály a film tanúsága szerint nemcsak a „Legyen a zene mindenkié!” eszmét képviselte, de a közönség nevelését is kitűzte célul. Amikor 1907-ben megnyílt az új Zeneakadémia, Kodályt és Bartókot is felkérték tanítani.

Petrovics Eszter filmje a felsőfokú zeneoktatásba is betekintést enged. A szépen felépített, kerek történetet pedig a kamarakoncert foglalja keretbe.

Kapcsolódó írásaink

Tradíció és jövőkép

ĀVigh Andrea: Az európai klasszikus zenéből eredő gyökereink nagyon fontosak, ezekből táplálkozva újulunk meg és nyitunk a világra: ez Liszt filozófiája – A Zeneakadémia rektora szerint tehetséggondozással sokkal jobbá tehetjük a társadalmat

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom