Kultúra

Az aktok magyar mestere

Megjelent Tóth György új albuma – Az Új Tükörtől a villamosmegállókon át Yoko Onóig

Tóth György az egyik legegyénibb hangú magyar fotográfus. A leginkább az aktjairól ismert művész életútjáról a napokban jelent meg az MMA Kiadó gondozásában a Test-terek (Body spaces) című, angol–magyar album. A Palotai János által írt könyv az egyik legfontosabb fotóművészeti kötet az idén.

Az aktok magyar mestere
Tóth György nemrég megjelent könyvé­ben portrékat is láthatunk
Fotó: MMA

Tóth György, mondhatni, beleszületett a fotóba 1950-ben: apja a hatvanas években a Budapesti Fotóklub tagja volt, ő maga mégis csak érettségi után határozta el, hogy fényképész lesz, a „Práterbe” azonban hiába jelentkezett. Keleti Éva viszont felvette az Új Tükörhöz, ahol 1978-ban megjelent az első anyaga a sárkányrepülőkről Új Ikarusz címmel. Szintén Keletinek köszönhe­tően került a Magyar Televízióhoz. Kelet-magyarországi sorozatán a cigányok életét dokumentálta, majd végigfotózta a 41-es villamos állomásait és a villamosvezető-ket. A sárkányrepülőkről készített anyaggal kezdett dokumentarista korszakot 1984-ben zárta le Az Éljen május elseje! sorozattal (ez a téma emlékezetesen jelenik meg Kerekes Gábor ikonikus fotóján, az 1984. május 1. címűn is).

Palotai a művészi pálya kezdeteiről szólva felsorolja Tóth György inspirációs forrásait és mestereit: Francis Bacon festőművész, Diane Airbus és Robert Mapplethorpe fotósok, valamint – mint ahogy egész nemzedékére – Andrej Tarkovszkij filmjei, különösen az Andrej Rubljov, hatottak rá erősen. Saját bevallása szerint is az aktfotózás a fő műfaja, első ilyen képét 1982-ben készítette; az Alexandráról készült, a korban „botrányosnak” számító képet akkor nem lehetett bemutatni. Első albuma 1989–1994 címmel jelent meg, és az egész művésztársadalomból elismerést váltott ki. Az ekkor már Balogh Rudolf-díjas fényképész a könyvben portrékat, köztük Eszenyi Enikő arcképét – amely felvétel érdekes módon emlékeztet Angelo híres, Somogyi Nusiról készült portréjára – és aktokat is közölt. Megjelennek az egymásra fotózások is. Az album utolsó, táncos képe 1994-ben készült Salföldön, a magyar fotós társadalmat összefogó Török László fotóművésznél – Palotai emlékeztet rá, hogy e táncos-sorozatnak köszönhetően lett később Yoko Ono a művész modellje. Amerikai karrierje azonban egy szerencsétlen véletlen miatt nem valósulhatott meg. Mindenesetre Amerika felfedezésének ötszázadik évfordulójára sorozatot készített. A jellegzetes Tóth György-fotó védjegye a többszörös expozíció. Nevéhez köthető a magyar műkereskedelem egyik fordulópontja: Emese aktképe című, 1995-ös képe rekord áron kelt el a Kieselbach Galéria árverésén 2007-ben, mintegy újrapozi­cionálva a kortárs magyar fotót a műtárgy­piacon.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom