Kultúra

Megnyílt a (H)ősök csarnoka című kiállítás

Idén tavasszal a Magyar Nemzeti Múzeum 8 nagyméretű festménnyel gazdagodott a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának jóvoltából. A nyolc portré közül hét a magyar őstörténet mondai alakjait, a hun és magyar vezéreket, a nyolcadik kép Mátyás királyt ábrázolja.

Megnyílt a (H)ősök csarnoka című kiállítás
Mátyás király
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A 17. századi magyarországi főúri rezidenciák berendezésének egyik jellegzetes eleme volt az úgynevezett ŐSGALÉRIA. Ezek a portrésorozatok rendszerint több tucat egészalakos, életnagyságú képmásból álltak, amelyek az adott család élő tagjait és azok felmenőit ábrázolták. Az ősgalériák rendszerint a középkori magyar királyok és a honfoglaló vezérek portréit is magukba foglalták, így a magyar história távlatába helyezve mutatták be a família dicsőségét.

Árpád fejedelem
Árpád fejedelem
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

Ilyen nagyszabású, mintegy 40 képből álló festményciklus volt egykor az Esterházy család kismartoni kastélyának dísztermében vagy a Batthyány család rohonci várában is. Ez utóbbiból 15 festmény a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került, ezek közül Szent István király és Hunyadi János portréja a kupolateremből balra nyíló kandallóteremben látható jelenleg is.

Attila
Attila
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

A most bemutatott, a Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programjának keretében megvásárolt nyolc festmény is egy ősgaléria részét alkotta egykor. Az életnagyságú portrék Árpád, Gyula, Kadocsa, Kund, Lehel, Örs vezéreket, valamint Attilát és Mátyás királyt ábrázolják. A Pannoniát meghódító hunok portréi közül Kadocsa fejedelem és Attila király képmása maradt fenn. Utóbbi zászlóján koronás turulmadár látható, amely Kézai Simon 1280 körüli krónikája szerint Attila címerállata volt. A sorozat további darabjain a Kézai által felsorolt hét honfoglaló vezér közül öt alakja látható (Szabolcs és Vérbulcsú kivételével), mindegyikük kezében hatalmi jelvényükkel, buzogánnyal.

Kadocsa
Kadocsa
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

A festmények a Nádasdy Ferenc által 1663-ban Nürnbergben kiadott Mausoleum Regni Hungariae című kötet rézmetszetű illusztrációit követik, akárcsak a Batthyány-ősgaléria vezérképei, tehát egyértelműen az 1700 körüli években, néhány évtizeddel a metszetes kiadvány megjelenése után készülhettek. A festmények alján olvasható latin nyelvű feliratok megnevezik az ábrázolt személyt és annak dicső tetteit. Ezek az úgynevezett kronosztichonok, azaz a pirossal kiemelt betűk számértékkel bírnak, melyeket összeadva mindegyik felirat az 1700. évet adja.

Kond
Kond
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

A képciklus feltehetően báró Berényi György (1657-1722) megrendelésére készült, s talán a család bodoki várkastélyában került elhelyezésre. Az evangélikus vallású báró pályája gyorsan ívelt fel az 1700 körüli években: miután katolizált, s szoros kapcsolatba került Esterházy Pál nádorral, a Királyi Ítélőtábla bírája lett, 1712-ben zászlóvivőként vett részt III. Károly pozsonyi koronázásán, majd 1720-ban grófi címet szerzett. A család felemelkedésében már apja, id. Berényi György (1601-1677) is fontos szerepet játszott, aki 1656-ban maga és felmenői érdemeire való tekintettel, a Szent Korona és a Habsburg Ház iránti hű szolgálatáért bárói rangot nyert III. Ferdinándtól. Kereszthury László alnádor ezekkel a szavakkal köszöntötte a bárót rangemelése alkalmából: „Adgya a Jó Isten, hogy ez a Nagy réghy diciretes Magyar Gyökérböll ky nőtt, szép Ágh, sok hasonló Gyümöltsekett és posteritásokott nevellyen, és hadgyon édes hazáyának.„ A köszöntőben egy olyan szemlélet jut érvényre, amely szoros egységben látja a történelmi múlt és a jelen dicsőségét, a nemes urak sorába emelkedett Berényi György érdemeit (szép virtusokkall való tündöklés) és a család régi hírnevét (familiae celebritas).

Lehel
Lehel
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

Ezt a történelemszemléletet tükrözi az itt bemutatott festményciklus is, amely egykor minden bizonnyal a Berényi család tagjainak képmásait is magába foglalta.

Mátyás király
Mátyás király
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

A sorozat 2016-ig a család leszármazottainak tulajdonában maradt. A Magyar Nemzeti Múzeumban most letétként elhelyezett portrésorozat hiánypótlóan egészíti ki a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében található Batthyány-ősgaléria festményeinek sorát, amelyből egyebek mellett Attila, Árpád és Mátyás király képmása is elveszett.

Örs vezér
Örs vezér
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom