Pavlo Klimkin: Végre sikerült előrelépnünk

Klimkin diadaljelentése ellenére nem történt túl nagy előrelépés Alsószlatinán (Fotó: az ukrán külügyminisztérium Twitter-oldala)

A Zakarpattyán és az Ukrajinszka Parvda hírportálon is megjelent cikkben a tárcavezető azt írta, hogy a magyarok végre megértették, hogy szó sincs asszimilációról, és a NATO–Ukrajna konzultációk blokkolásával is hajlandók lehetnek felhagyni.Terjedelmes cikkben fejtette ki véleményét Pavlo Klimkin a néhány nappal korábbi, alsószlatinai magyar–ukrán miniszteri egyeztetésről. Mint írta, Magyarországon kezdik megérteni, hogy Ukrajna nem akarja diszkriminálni a kárpátaljai magyarokat az új oktatási törvénnyel. Az ukrán részről az oktatási miniszterrel, magyar részről Szijjártó Péter külügyminiszterrel és Kásler Miklós miniszterrel tartott egyeztetés kapcsán azt is írta: fontos pont, hogy Budapest adott esetben felhagyhat Ukrajna részvételének blokkolásával a következő NATO-csúcson.

Maga Szijjártó egyébként a köztévének reagálva minderre azt mondta, hazánk ragaszkodik azon jogok visszaadásához, amelyeket az oktatási törvénnyel Kijev elvett a kárpátaljai magyaroktól, addig pedig semmifajta NATO–Ukrajna bizottsági ülésre és csúcstalálkozóra nem kerülhet sor.

Klimkin cikkében azt írta, hogy „magyar partnereink végre belátták, hogy a törvény nem fog megváltozni”, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy teljesítik a Velencei Bizottság ajánlásait, a magániskolákra pedig nem fog kiterjedni a nyelvi cikkely hatálya, így a gyerekek mindkét nyelvet jól megtanulhatják.

Lapunknak a történtekkel kapcsolatban Fedinec Csilla, az MTA tudományos főmunkatársa emlékeztetett: Ukrajna korábban saját csomaggal készült erre a találkozóra, amelyben – Marjana Beca külügyi szóvivő nyilatkozata szerint – azt követelte hazánktól, hogy az ukrán oktatási törvény végrehajtásában való együttműködés mellett, újólag erősítse meg írásban a két ország között valaha aláírt összes szerződés érvényességét, ezzel párhuzamosan az ukrán parlament június 21-re kitűzte az oktatási törvény még februárban beterjesztett módosításával kapcsolatos szavazást, azonban azt idő hiányában napirendre sem tűzték.

Mint Fedinec elmondta, a találkozó után az ukrán sajtó és politikum egyértelműen sikerként tálalta, hogy Magyarország feloldja az embargót. Az említett, jövő heti beterjesztésre váró javaslatnak fontos pontjai a nyelvi cikkely végrehajtása határidejének kitolása 2023-ra – fokozatos bevezetéssel –, a másik, az oktatás nyelvének megválasztására vonatkozó pedig, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ukrán állam kivonul a nemzetiségi nyelvű iskolák fenntartásából, azt az egyes anyaországokra hagyja, lehetővé téve az anyanyelvi oktatást, annak tartalmának viszont továbbra is a helyi előírásokhoz kell igazodnia – összegezte a szakértő.