Külföld

„Örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében október 23-a”

Magyarország brüsszeli nagykövete a belga fővárosban emlékezett meg az 1956-os forradalomról

1956 a magyar és az európai történelem mérföldköve, azt az utat szimbolizálja, amelyet Magyarország azért járt végig, hogy újra független tagjává váljon az európai népek közösségének - mondta Nagy Zoltán, Magyarország brüsszeli nagykövete az "Egy nép kiáltott - Tisztelet az 1956-os magyar forradalomnak és a belgiumi emigrációnak" című kiállítás megnyitóján kedden.

Nagy Zoltán a Brüsszeli Magyar Nagykövetség és a brüsszeli Balassi Intézet által szervezett kiállításon elmondta, a forradalmat követően sokan hagyták el Magyarországot és találtak új hazára a világ számos országában, közülük mintegy 6 ezren Belgiumban.

A nyugat-európai ország számos formában mutatta ki szolidaritását a magyar forradalommal. Az ország egyetemei például több mint száz magyar diákot fogadtak, köztük Lámfalussy Sándort, az "euró atyját".

Október 23. örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. Ez a  nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt  - mondta a nagykövet John Fitzgerald Kennedy szavait idézve.

Vitézy Zsófia, a brüsszeli Balassi Intézet igazgatója az MTI-nek elmondta, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával létrejött kiállítás azokra a forradalmárokra és ellenállókra emlékezik, akik a szabadságért harcoltak, valamint azokra a Belgiumba érkezett menekültekre, akik az emigrációban töltött életük során is ápolták magyar identitásukat és továbbadták gyermekeiknek Magyarország szeretetét.

Arról tájékoztatott, hogy a kiállítás anyaga az Országgyűlés múzeuma jóvoltából korabeli fotókon és dokumentumokon keresztül ismerteti a 1956-os magyar forradalom és szabadságharc szerepét és legfontosabb eseményeit világtörténeti közegbe ágyazva.

Emellett bepillantást nyújt a belgiumi magyar emigráció 1920-tól kezdődő történetébe és a menekültek belga társadalomba való beilleszkedésének folyamatába, különös tekintettel a brüsszeli, leuveni, liege-i és namuri magyar közösségekre - mondta az igazgató.

Kiemelte, a kiállítás különlegessége a Belgiumban élő '56-os emigránsok tárgyaiból, relikviáiból rendezett tárlat, melyek által a visszaemlékezések, egyéni sorsok, menekülések történetét ismerteti és enged betekintést későbbi életük részleteibe.

A kiállításon a hajdani Sztálin szobor egy megőrzött darabja mellett láthatóak a Belgiumban élő Sodró G. László egykori harcos legendás képei. Ezek egyikről mintázta a Time magazin 1957. január 7-én megjelent, Az Év Emberének választott, 1956-os magyar forradalmárokat ábrázoló címlapjának grafikáját - közölte Vitézy Zsófia.