„Nem különutas politikát folytatunk”

Károlyi György (Fotó: MH)

Harmadszorra hallgatták meg kedden délelőtt a francia szenátusban Károlyi Györgyöt, hazánk párizsi nagykövetét. A szenátus jelenleg ellenzékben van, a jobboldali Köztársaságiak pártja van többségben, a testület elnöke pedig kimondottan magyarbarát – magyarázta lapunknak a diplomata, aki szerint ennek is köszönhető, hogy újra lehetőséget kapott a magyar álláspont ismertetésére. Mint mondta, már tavalyi első meghallgatásán az uniós ügyek bizottságában rájött, a francia politikusok többsége nincs tisztában azzal, mi történik Közép-Európában. Ezúttal a szenátus egyik vizsgálóbizottsága kérdezte Károlyi Györgyöt, a novemberben alapított testület célja, hogy márciusig jelentést készítsen az európai határok védelméről és a schengeni övezet jövőjéről.

„Megkérdeztek arról, hogyan látja Magyarország a schengeni övezet helyzetét, mit kellene javítani, s milyen előnyökkel jár számunkra a tagság. Ez alkalmat adott arra, hogy kifejtsem a kormány által tavaly az Európai Bizottság elé beterjesztett Schengen 2.0 akciótervet, amely kitér a külső határok védelmére, a belső határok nyitva tartására, a migránsok külső hotspotokban való szétválasztására, a kötelező regisztrációra, valamint a kötelező elosztási kvóta elutasítására is” – számolt be lapunknak a nagykövet. Felidézte, kérdezték arról, hogy Magyarországon milyen szervek foglalkoznak határvédelemmel, valamint arról is, hogy hazánk milyen konkrét problémákkal szembesült. „Jeleztem, hogy nagyon sajátos helyzet állt elő, hiszen Görögország tagja a schengeni övezetnek, a migránsok további útvonalán fekvő Macedónia és Szerbia azonban nem, így a migránsok kilépnek az övezetből, majd újra belépnek oda. Aláhúztam, mennyire fontos a hatékony együttműködés a hazánk és Görögország között fekvő országokkal” – mondta. Károlyi György ismertette a migráció fontos sarokszámait is, és rámutatott arra a francia honatyák által kevéssé ismert tényre, hogy éves szinten körülbelül ötszáz menedékkérelmet jóváhagy Magyarország. Hangsúlyozta, ezt nem lehet összevetni a beérkezők magas számával (2015-ben 177 ezer, 2016-ban 29 ezer), hiszen a kérelmezők túlnyomó többsége még az elbírálás előtt elhagyja Magyarországot nyugat felé.

Szóba került a szolidaritás fogalma is, amellyel kapcsolatban Ká-rolyi elmondta, hazánknak mint határországnak más felelősségei vannak, mint például Ausztriának. Elutasította, hogy a szolidaritást csak egyetlen dologra szűkítsék le, ahogy azt is, hogy Magyarország migrációs politikáját „különutasnak” nevezzék, hiszen – mint kifejtette – a magyar kormány proaktív hozzáállást mutat, a problémák megoldását, nem pedig puszta tüneti kezelését szorgalmazza, ez pedig egyre elfogadottabbá válik az európai politikában.

Röviden
Merkel kiáll belügyminiszterének szigorító javaslatai mellett

- Angela Merkel német kancellár támogatja a belügyminisztere által felvázolt elképzeléseket a németországi biztonsági apparátus átalakítására vonatkozóan – közölte Georg Streiter helyettes kormányszóvivő tegnap Berlinben. Hozzátette: manapság, az újfajta kihívások korában az a legfontosabb kérdés, hogy melyek lehetnek a megfelelő válaszok ezekre a kihívásokra, nem pedig az, hogy a szervezeti változtatások tetszenek vagy nem tetszenek valakinek.

- Felszámoltak Tunéziában egy tizenhárom fős terrorcsoportot, amely „titkos találkozókat tartott egy mecsetben”, és fiatalokat toborzott a dzsihad számára.

- Olaszország meggyorsítaná a migránsok kitoloncolását és hazaszállítását – jelentette ki szerdán Angelino Alfano olasz külügyminiszter. A külügyi tárca vezetője azt követően nyilatkozott, hogy a hét elején zavargások voltak az észak-olaszországi Veneto régió egyik menekülttáborában egy 25 éves elefántcsontparti nő halála miatt

- Őrizetbe vettek a német hatóságok egy 26 éves tunéziai férfit a december 19-én Berlinben elkövetett kamionos támadással összefüggésben – közölte tegnap a német szövetségi legfőbb ügyészség. A férfi Anis Amrival, a merénylet elkövetőjével vacsorázott a támadást megelőző este.