Külföld

Merkel: A védelemre szorulóknak nincs felső korlátja

Basescu: Schengen és a Dublini Egyezmény összeomlott

Az Európai Unió két fontos intézménye, a schengeni övezet és a dublini egyezmény összeomlott - jelentette ki Traian Basescu volt román államfő. A német álláspont szerinta politikai menedékjogra jogosult emberek befogadásának nincs felső határa, ugyanakkor mindazoknak, akik nem szorulnak védelemre, vissza kell térniük a hazájukba. A luxembrugban egyeztető Szijjártó Péter elmondta: a migrációs krízist illetően hat pontban egyetértenek az Európai Unió tagállamai. A magyar külügyér korábban kijelentette: a péntek éjjel Budapesten történt események két dolognak tudhatók be: egyrészt az EU elhibázott bevándorláspolitikájának, másrészt az európai országok által tett felelőtlen kijelentéseknek. A lengyelek kijelentették: nem fogadnak be az eredetileg tervezettnél több menekültet.

Szombaton a védnökségével alakult Népi Mozgalom Párt egy ifjúsági rendezvényén Traian Basescu rámutatott: a dublini egyezmény már nem működik, az illegális bevándorlókat már nem küldik vissza oda, ahol beléptek az unió területére. Basescu azt mondta: európai állampolgárként tudni szeretné, mit tesz az EU azért, hogy ez ne folytatódjék így a következő években is. "Románia nem volt elég jó, hogy felvegyék a schengeni övezetbe, de Schengen egy áteresztő térségnek bizonyult, ahova bárki bárhol, bárhogyan bejöhet" - méltatlankodott a volt román elnök. Hozzátette: Olaszország, Spanyolország és Görögország évek óta nem képes a bevándorlókkal szemben alkalmazni az uniós szabályokat.

"Idén azzal szembesültünk, hogy összeomlott az a két pillér, amely megvédte az Európai Uniót az ellenőrizetlen bevándorlástól: a dublini egyezmény és a schengeni övezet, amely nem képes már ellátni a külső határok védelmét" - jelentette ki a román politikus.

Basescu bírálta a bukaresti kormányt, amiért készségesnek mutatkozik bevándorlókat átvenni más uniós államoktól. Szerinte nem elég most szétosztani a menedékkérőket, mert ha Románia idén befogad ezer, vagy akár hétezer menedékkérőt, jövőre lehet, hogy már harminezret kell befogadnia. "Vajon mennyi ideig fogjuk a más vallású emberek millióit elosztani? Mi az Európai Unió terve arra, hogy csökkentse ezt az emberáradatot?" - tette fel a kérdést a volt román  államfő

Merkel: Nincs felső határ

A politikai menedékjogra jogosult emberek befogadásának nincs felső határa, ugyanakkor mindazoknak, akik nem szorulnak védelemre, vissza kell térniük a hazájukba - erősítette meg Németország álláspontját a német kancellár egy szombati lapinterjúban. Angela Merkel a Berliner Morgenpost című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy Németországban az alaptörvényből következő "világos jogi alapokra" épül fel a menekültügyi szabályozás. A politikai menedékjog alapvető emberi jog, és ez a jog "nem ismeri a menedékkérők számának korlátozását" - mondta Angela Merkel a pénteken készült interjúban. Németországnak "erős, gazdaságilag egészséges országként megvan az ereje, hogy megtegye mindazt, ami szükséges" - tette hozzá a kancellár. Ugyanakkor "az embereknek van érzékük a méltányosságra, és elvárják, hogy Európában mindenki ugyanúgy elfogadja ezt a feladatot, mint mi" - mondta Angela Merkel.

A többieknek haza kell térniük

A Nicolas Sarkozy volt francia államfő által vezetett legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársaságaik annak ellenére nem változtatnak a menekültek elosztására irányuló kvótarendszer elutasításán, hogy Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök egyre szolidárisabbnak mutatkozik a menekültek befogadását illetően - írta szombat délután megjelent számában a Le Monde.
A finn kormányfő azonban éppen ellenkezőleg:  felajánlotta, hogy menekülteket fogad be otthonába, és felszólította honfitársait, hogy legyenek szolidárisak, és cselekedjenek ugyanígy.Hozzátette: annak érdekében, hogy "befogadni és integrálni tudjuk a valóban védelemre szorulókat, a másik oldalon szükséges, hogy visszatérjenek a hazájukba mindazok, akik láthatóan nem rendelkeznek a (Németországban) maradás perspektívájával". "Ezen is dolgozunk" - jegyezte meg a német kancellár a pénteken készült interjúban.

Az európai menekültválsággal kapcsolatban Németország álláspontja eddigi is az volt, hogy a védelemre szorulókat be kell fogadni, és minél hamarabb vissza kell juttatni hazájukba mindazokat, akiket nem ér üldöztetés. Ez mindenekelőtt a nyugat-balkáni menedékkérőkre (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgáraira)  vonatkozik, akik a Németországban menedékjog iránti kérelmet benyújtó emberek legnagyobb csoportját, nagyjából negyven százalékát teszi ki. 

Szijjártó: Hat pontban van egyetértés

A migrációs válsággal kapcsolatban hat pontban értenek egyet az Európai Unió tagállamai - közölte szombaton Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós külügyminiszterek luxembourgi informális tanácskozását követően. A tárcavezető magyar újságíróknak elmondta, abban nincs vita, hogy ez az egyik legsúlyosabb probléma, amellyel Európának valaha szembe kellett néznie, és közös megoldásra van szükség. 

A tárcavezető magyar újságíróknak elmondta, hogy abban nincs vita, hogy ez az egyik legsúlyosabb probléma, amellyel Európának valaha szembe kellett néznie, és hogy közös megoldásra van szükség.
    Az MTI úgy értesült, hogy a külügyminiszterek tanácskozásán az is elhangzott: a menekültválság miatt október elején rendkívüli uniós csúcstalálkozót kellene tartani.

Szijjártó Péter elmondta, a miniszterek kivétel nélkül nehéz helyzetben lévő országnak nevezték Magyarországot, hangsúlyozva, hogy ezt el is kell ismerni. Abban sincs nézeteltérés, hogy a megoldásba be kell vonni a kiindulási és tranzitországokat, hatékonyabbá kell tenni az uniós kívüli országokkal kötött, úgynevezett visszafogadási megállapodásokat, és különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági bevándorlók között. A politikus kitért rá: azzal kapcsolatban dilemmával szembesültek a miniszterek, hogy a határok lezárása sért-e bizonyos uniós értékeket, illetve hogy a menekültek kötelező kvóták szerinti szétosztása a tagállamok között megoldás lehet-e. Szijjártó Péter leszögezte, a magyar álláspont szerint realistának kell lenni, és világossá kell tenni, hogy "nem állunk készen olyan milliók vagy akár tízmilliók befogadására, aki egy jobb élet reményében kelnek útra Európába".

Szijjártó Péter négy pontban foglalta össze a magyar szempontokat. Mint mondta: a legfontosabb, hogy meg kell védeni az unió külső határát, minden csak ez után következhet. A politikus ismételten nyomatékosította, hogy a Schengeni Egyezmény a legfontosabbak uniós jogszabályok közé tartozik, és világos kötelességeket határoz meg. A miniszter úgy vélte, lejárató kampány és hangulatkeltés zajlik Magyarország ellen, miközben az uniós szabályokat próbálja betartani.

Nyomatékosan kijelentette Szijjártó Péter: elfogadhatatlan, hogy olyan regisztrálatlan bevándorlók érkezzenek a magyar határra, akik egy másik uniós országban már jártak. Az egyik tárcavezető a tanácskozáson nevesítette is Görögországot, a görög külügyminiszter pedig a helyzet súlyosságára hivatkozott.

A magyar tárcavezető azt is közölte, hogy amíg nem hangzottak el "félreérthető, félreértett vagy félreértendő" nyilatkozatok uniós politikusok részéről, addig a Magyarországon lévő migránsok kifejezetten együttműködőek voltak, utána viszont ellehetetlenítették, hogy Magyarország betarthassa az uniós előírásokat, s megtagadták az együttműködést a magyar hatóságokkal. Mindehhez a tárcavezető hozzátette, ami eddig történt, az szerinte azt bizonyítja, hogy téves a kötelező kvótákra alapuló elképzelés, mert meghívással ér fel.

A külgazdasági és külügyminiszter tudatta, hogy macedón és szerb kollégájával is tárgyalt. Skopjei kollégája arról tájékoztatta, hogy ha semmi nem változik, idén négyszázezer migráns érkezik az országba, ráadásul egy uniós tagállamból, így az unió számára is nehéz a helyzet, mert így nehéz számon kérni Macedónián, hogy tartóztassa fel őket. Szijjártó Péter szerint nem lehet elvárni Skopjétól, hogy segítség nélkül ura tudjon lenni a helyzetnek.

A szerb külügyminiszterrel tartott megbeszélésekről Szijjártó Péter elmondta, hogy semmilyen módon sem tekintik a kialakult helyzetet kétoldalú kérdésnek. Hozzátette, hogy Szerbia helyzetén is javíthat, ha az új magyar határőrizeti rendszer miatt kevesebb értelme lesz a magyar-szerb határ felé indulni.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az október eleji, Budapestre tervezett nyugat-balkáni migrációs konferencián meg kell vitatni, hogy az unió hogyan tud segíteni, továbbá hogy már az EU határain kívül eldőljön, ki a gazdasági bevándorló és ki a menekült.

A péntek esti magyarországi eseményekkel összefüggésben a külgazdasági és külügyminiszter beszámolt arról, hogy osztrák kollégája a tanácskozáson örömét fejezte ki, hogy sikerült humánus megoldást találni, de abból, ami történt, nem lehet gyakorlat. Szijjártó Péter hozzátette, egyszeri eset történt, miután a dublini szabályok világossá teszik, hogy ott kell beadni a menedékkérelmet, ahol a menekültek belépnek az Európai Unióba, és a kérelem elbírálását is ott kell kivárni.

Elhibázott politika, felelőtlen kijelentések   

migránsok szerbiában lead
A hivatalos adatok szerint Szerbián több mint száztizenötezren haladtak át az év első nyolc hónapjában.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom