Madjar törzs és magyar Kurultaj

 Babakumar Khinajat arra hívta fel Benkő figyelmét, hogy a kettévágott testvér a kazak törzsi legendák jelképrendszere szerint azt jelenti, hogy egy nép kettévált. A madjar törzs mindenesetre ma is ettől a daliás időkbe vesző Madjar vezértől eredezteti magát – írja cikkében a Kurultaj.hu nevű internetes oldalon Margittai Gábor.

Ez a nomád rend: a madjarokkal szövetségben élő argün törzs tagjainak őse Argün, a kipcsakoké Kipcsak. Ám ami további kérdéseket vet fel: az argünök leszármazási táblázataiban a Tokal, azaz „szarvatlan, balkézi”, tehát nem teljes jogú ág Madjar vezérig vezethető vissza – ez a törzsi jelképrendszer szerint pedig azt jelenti, hogy a madjarok hajdanán kívülről csatlakozhattak a törzsszövetséghez.

Kazahsztán északkeleti részén (saját legendáik szerint közel 1500 éve) él a madjarok törzse. A szétszórt, laza településformákon nagyjából kétezer család tartja magát madjarnak, bár a nyelvük már kazah.
Az utóbbi évtizedeket leszámítva nem tudtak arról, hogy rokon népeik lehetnek. A kilencvenes években magyar kutatók közreműködésével elvégzett genetikai vizsgálatok szerint a génmarkerek kontrollcsoportokkal történt összehasonlító vizsgálatai alapján az alföldi magyarsággal állnak legközelebbi genetikai kapcsolatban. Bíró András Zsolt antropológus, a Kurultaj főszervezője 2005-ben kezdte el megszervezni a torgáji magyar törzset vizsgáló expedíciót. Az antropológiai kutatások, a genetikai mintavételezés anyagainak feldolgozása  érdekes eredményeket hozott. Az SNP-analízis-eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a mai magyarországi lakosság egy részének az ősei és a kazakisztáni Madjar populáció ősei között valamikor a múltban (mai történelmi és régészeti tudásunk szerint legalább 1300–1500 évvel ezelőtt) genetikai kapcsolat állhatott fenn.

A mostani Y-kromoszóma-vizsgálat ad először egyértelműen meghatározható, azaz mérhető összefüggést és ezáltal konkrét kapcsolódási pontot a mai Kárpát-medencei magyar lakosság és egy Urálon túli terület népessége között. 2007. július elején rendezték meg Arkalikban az első Kurultajt, azaz törzsi gyűlést, amelyen Magyarország meghívottai is részt vettek. Ezt követően madjar vezetők és a magyarországi résztvevők megállapodást kötöttek a hagyományok és népi kulturális értékek kölcsönös megőrzéséről. Innentől kezdve rendszeresen hazánkban rendezik, mára a magyarság, a rokon népek és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényévé vált.