Külföld
Iszlamistákkal nem lehetséges kompromisszum
A tömeges bevándorlás ellehetetlenítette az integrációt – figyelmeztetett Ayaan Hirsi Ali világhírű aktivista, aki szerint a politikai elit nem foglalkozik a valósággal

– A múlt heti regionális választások után az egyik legnagyobb frakciót alakíthatja a holland felsőházban a bevándorlás- és iszlámellenes Fórum a Demokráciáért (FvD) párt. Meglepi az eredmény?
– Nem. Annyit azért megjegyeznék, hogy sem az FvD, sem pedig a Szabadságpárt (PVV) nem utasítja el teljesen a bevándorlást, és az iszlámnak is csak azon elemeit, amelyek ellentétesek a holland értékekkel. A holland gondolkodás az, hogy tárgyaljunk, ne alkalmazzunk erőszakot. Pim Fortuynt azzal vádolták, hogy támogatói erőszakosan fognak fellépni, de nem ez történt, hanem éppen hogy a baloldal tört az életére, pár évvel később pedig Theo Van Goghot gyilkolta meg egy muszlim, és a hollandiai muszlim közösség ünnepelt (az iszlámellenes politikust 2002-ben lőtte le egy környezetvédő aktivista, Volkert van der Graaf, mert szerinte Fortuyn bűnbaknak használta a „kiszolgáltatott muszlimokat”, a filmrendező Van Gogh pedig a muszlim nők elnyomásáról készített dokumentumfilmet Hirsi Alival közösen, egy marokkói származású férfi szúrta le – a szerk). Az erőszak, amit nemrég Új-Zélandon vagy gyakran Európában láthattunk, elfogadhatatlan.
– Mi lehet amögött az ellentmondás mögött, hogy a liberális elit meghátrál, ha a saját értékeit támadják, mondjuk a muszlim hitszónokok, vagy a terroristák?
– Azoknak az embereknek, akik most hatalmon vannak, de még az előttük lévő generációnak sem kellett a szabadságért harcolnia. Európában a legtöbb velem egyidős ember nem nagyon látott erőszakot, legfeljebb a tévében, a délszláv háborút is csak onnan ismerik. Abban hisznek – és támogatom is ezeket az értékeket –, hogy tárgyalni kell, kompromisszumot kell kötni, de ez csak akkor lehetséges, ha van közös alap. A kereszténydemokrata párt és a liberálisok tudnak félúton találkozni. De ha a liberális európai demokráciáról és az iszlámról van szó, akkor nincs ilyen kompromisszum. Valakinek le kell győznie a másikat. De Európában még mindig azt hiszik, hogy ha engedményeket tesznek, akkor majd látják rajtuk, hogy jót akarnak. És valóban jót akarnak, de akkor is hibáznak. Az iszlamisták ezt nem jó szándéknak, hanem gyengeségnek látják. Azoknak, akik meg akarják védeni az európai civilizációt, azoknak meg kell érteniük ezt a különbséget.
– Mit gondol azokról a politikusi ötletekről, hogy európai iszlámot kellene létrehozni?
– Lehetetlen, nincs európai iszlám. Inkább arról kellene beszélni, hogy a muszlimoknak Európában el kell fogadniuk a liberális demokrácia szabályait, aztán otthon gyakorolhatják a saját vallásukat. Nem a vallás, nem az iszlám ellen beszélek. De az iszlám nem csak vallás, hanem filozófia és politikai gondolkodás is, az iszlám kormányzás pedig egyszerűen nem lehet Európa része. Persze homokba dughatjuk a fejünket, de attól még ez van. Az emberek ezt már értik, és ez meg is látszik a már említett választási eredményeken. Szemben a politikai elittel, a valóságban élő emberek tudják, mi történik, és nemet mondanak rá.
– A kudarcot vallott integrációra gondol?
– Az integráció igenis lehet sikeres. Volt idő, amikor a muszlim országokból érkezők beilleszkedtek Európába, az európai oktatásba, elfogadták a normákat. De a tömeges bevándorlás ennek véget vetett. Vegyük csak a franciaországi helyzetet. Most Európában két országra kell figyelni: Svédországra és Franciaországra. Svédországban belehajszolták magukat ebbe az erényfitogtató őrületbe. Nagyon sajnálom a svéd nőket, az ott élő zsidóságot és a muszlimok egy részét, akik pont azzal a szélsőségességgel találkoznak, amiről azt hitték, hátrahagyták. A kormány pedig csak közhelyeket pufogtat.
Lassítják a döntéshozatalt az intézmények
Bizonyos mértékben koncentrálnia kell a hatalmat egy „jó és kreatív” politikusnak a lassan és bürokratikusan működő intézményekkel szemben – magyarázta a Mandinernek Tilo Schabert német politológus professzor, aki a Mathias Corvinus Collegium múlt hétvégi migrációs konferenciáján szólalt fel. Schabert egyetértett Orbán Viktorral abban, hogy Európában folyamatosan a intézményeket erősítik azt erős politikusok kárára. Mint mondta, ahhoz, hogy szabadságban éljünk, a szabadságnak kell, hogy legyen hatalma. (ŐM)