Felszámolják a Hamász alagútjait

Az összes izraeli tévécsatorna élőben közvetítette, ahogy csütörtökön Benjamin Netanjahu miniszterelnök a kormányülés kezdetén bejelentette, hogy nem fogad el olyan tűzszünetet, amely megakadályozza a Gázai övezetet irányító Hamász alagútjainak felszámolását. A kormányfő közölte, hogy a hadsereg (IDF) teljes erővel folytatja a harcot az alagutak ellen, amelyekkel a Hamász „tömeges merényleteket, emberrablást és gyilkosságokat” tervez végrehajtani. „Most leromboljuk ezt a képességét” – figyelmeztetett Netanjahu, aki szerint az IDF meggyőző eredményeket ér el az alagutak semlegesítése terén, és amelyek felszámolása csak az első lépése a Gázai övezet teljes lefegyverzésének. Az Erős Szikla hadművelet harmadik hetében már 1374 palesztin halálos áldozatot tartanak nyilván a gázai egészségügyi hatóságok, izraeli részről 56 katona és három civil vesztette életét a harcokban.

Az IDF szóvivője tegnap reggel jelentette be, hogy további tizenhatezer tartalékos katonát mozgósítottak, így már összesen 86 ezerre nőtt a bevetett tartalékosok száma. Egy izraeli tábornok még Netanjahu beszédét megelőzően úgy nyilatkozott, hogy napok kérdése az alagutak felszámolása. Az izraeli légierő csütörtökre virradóra egy mecsetet támadott meg a Dzsabalíja menekülttáborban, a közelben lévő iskolaépületben tizenöten sebesültek meg.

Maja Kocijancic, az Európai Unió külügyi szóvivője tegnap kijelentette, hogy az unió a lehető legerőteljesebben elítéli a gázai ENSZ-iskola, valamint a sedzsejjai piac elleni támadást. „Ártatlan, földönfutóvá vált, a kijelölt ENSZ-oltalom alatt álló területen menedéket kereső civilek meggyilkolása elfogadhatatlan” – nyomatékosította Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője. Kocijancic felszólította a harcoló feleket, tegyék lehetővé, hogy a humanitárius segítség azonnal és akadálytalanul eljuthasson a rászorulókhoz. Navy Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hatéves megbízatásának lejártával tartott utolsó genfi sajtótájékoztatóján megállapította: mind Izrael, mind a Hamász megsérti a nemzetközi humanitárius jogot, vagyis háborús bűnt követ el azzal, hogy sűrűn lakott területeken rakétákkal támad, vagy oda ilyen fegyvereket telepít.

Belpolitikai érdekek, civil áldozatok?

Marie Antoinette Sedin nagykövet szemlélteti a palesztin területvesztést - A szerző felvétele
Történelmi áttekintéssel vezette fel a gázai helyzettel kapcsolatos palesztin álláspontot csütörtöki budapesti sajtóbeszélgetésén a Palesztin Hatóság magyarországi nagykövete. Marie Antoinette Sedin felidézte, hogy már az Izrael 1948-as alapítását megelőző években elkezdődött az a folyamat, amikor az Európából áttelepülő zsidóság elkezdte kiszorítani a palesztinokat a lakhelyükről, s így a szomszédos országokba menekültek. Hangsúlyozta, az államalapítás után az újonnan alapított izraeli hadsereg véres hadműveletek során négyszáz falut rombolt le, s kilencszázezer ember vált menekültté, százezrek ma is a részben az ENSZ által létesített táborokban élnek. A nagykövet térképen szemléltette, az évtizedek során hogyan jutottak el odáig, hogy a palesztinok már nem a terület negyvennégy, hanem mindössze 7,8 százalékát birtokolják, azt is egymástól elszigetelt blokkokban, ami a Gázai-övezetet „szabadtéri börtönné” teszi. Mint mondta, a mostani izraeli hadművelet kiváltó okának tartott gyilkosságokat nem vizsgálták ki, nincs bizonyíték rá, hogy a Hamász lenne a felelős. A diplomata lapunk kérdésére úgy fogalmazott, a béketárgyalások kudarcáért nyugati szövetségesei is Izraelt okolták, ráadásul a kormány szélsőséges tagjai is nagy nyomást gyakoroltak Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre. „Ha belpolitikai gondok vannak, Tel-Aviv mindig a Hamász fele fordul” – utalt Sedin asszony arra, hogy a közös ellenség elleni harccal próbálja Netanjahu menteni a kormányát és maga mellé állítani a közvéleményt.