Az EJEB elmarasztalta Lengyelországot a szmolenszki légikatasztrófa áldozatai ügyében

Lengyel miniszter: közvetlenül a  katasztrófa után kellett volna megvizsgálni az áldozatokat
Közvetlenül a 2010-es szmolenszki légi katasztrófa után kellett volna bonctani vizsgálatokat végezni, az EJEB döntése ezért az előző lengyel kormányt terheli - reagált Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter a kihantolások kapcsán Varsót elmarasztaló csütörtöki ítéletre.
Zbigniew Ziobro miniszter, egyben lengyel főügyész szerint az általa irányított ügyészség "azt tette, amit tennie kellett". A csütörtöki strasbourgi ítélet szerinte annak a következménye, hogy az előző lengyel kormány idején az ügyészség nem teljesítette azokat az előírásokat, amelyek bonctani vizsgálatot rendelnek el minden légi katasztrófa esetén.
Ziobro felidézte: a 2016 májusától idei év májusáig zajló exhumálások nyomán 26 áldozat 69 testrészét idegen koporsóban azonosították, két holttestet pedig összecseréltnek minősítettek. Rámutatott: a Moszkvában orosz szakértők által végzett boncolásokról készített jegyzőkönyvek "túlnyomó többsége" más sérüléseket írt le, mint amilyeneket a lengyelországi vizsgálat során megállapítottak.
Az EJEB döntését csütörtökön néhány olyan hozzátartozó kifogásolta, akik beleegyeztek családtagjaik exhumálásába. Közülük Malgorzata Wasserman jogász "kuriózumnak" találta az ítéletet. A kihantolásokat fájdalmasnak, ám szükségesnek nevezte, és aláhúzta: a bonctani vizsgálatok "egyetlen közvetlen, megvizsgálható bizonyító anyagot" nyújtanak a katasztrófa kapcsán. Ezzel arra is utalt, hogy a lezuhant repülőgép roncsát Moszkva máig nem adta ki Varsónak, bár lengyel ügyészek és szakértők jelenlétében szeptember elején az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) munkatársai bizonyos vizsgálatokat végeztek a roncson.

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski néhai elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl. A 2015-ben hatalomra jutott lengyel kormány szerint a korábbi megállapításokkal szemben nem baleset történt, ezért új vizsgálatot rendeltek el, amelynek keretében ismét megvizsgálták a földi maradványokat.

A felperesek, Ewa Maria Solska és Malgorzata Ewa Rybicka sikertelenül tiltakoztak volt férjeik holttestének hozzájárulásuk nélküli kihantolása ellen, és a döntés ellen nem is fellebbezhettek, ezért végül tavaly az EJEB-hez fordultak.

A strasbourgi bírák csütörtökön kimondták, hogy a szmolenszki katasztrófa hatékony kivizsgálásának fontosságát számításba kell venni, azonban a lengyel törvény nem biztosított felülvizsgálati lehetőséget ez ellentétes érdekek ütköztetésére, a panaszosokat így "megfosztották a minimális szintű védelemtől is".

Elsőfokú ítéletében a törvényszék megállapította: a hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a családi élet tiszteletben tartásáról szóló, 8-as cikkét, és ezért fejenként 16 ezer euró (5,2 millió forint) kártérítést ítélt meg a panaszosoknak.

Az EJEB határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára, de a verdikt egyelőre nem jogerős, még mindkét fél fellebbezhet. 

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.