Külföld
Belgium vált Oroszország legértékesebb eszközévé
Vitás kérdések

Októberben az Európai Unió vezetői csúcstalálkozóra érkeztek azzal a szándékkal, hogy jóváhagyjanak egy Ukrajnának nyújtandó, körülbelül 140 milliárd eurós kölcsönt, amelyet egy belga bankban befagyasztott orosz vagyon fedez. Bart de Wever belga miniszterelnök azonban váratlanul határozottan ellenezte a döntést – írja a Politico.
„A belga blokád kritikus pillanatban döntötte volna meg az ukrán-európai szövetséget. Ha a vezetők az októberi csúcstalálkozón megállapodtak volna a hitelterv végrehajtásának felgyorsításában, az erőteljes jelzés lett volna Vlagyimir Putyin számára Ukrajna hosszú távú erejéről és Európa önvédelem iránti szilárd elkötelezettségéről. Ehelyett Zelenszkijt és Európát meggyengítették a nézeteltérések, mivel Donald Trump újból béketárgyalásokat próbált folytatni Putyin szövetségeseivel” – áll a cikkben.
Konfliktus Németországgal
Az újság forrásai szerint a jóvátételi kölcsönjavaslat problémákba ütközött, amikor feszültség kezdett fokozódni De Wever és az új német kancellár, Friedrich Merz között.
Így Merz felszólította Európát, hogy a befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna megsegítésére használja fel, és ezzel megrémítette a belgákat, akik akkoriban kényes magántárgyalásokat folytattak az EU tisztviselőivel, és megpróbálták eloszlatni aggodalmaikat.
„Több tisztviselő is azt állította, hogy Merz helytelenül járt el azzal, hogy ilyen erőteljesen és ilyen korán – még mielőtt De Wever beleegyezését adta volna – bejelentette a politikát” – írja a Politico.
Szintén az októberi csúcstalálkozó előkészítéseként Peter Moors, Belgium EU-nagykövete jelezte, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználására vonatkozó tervek kedvező előrehaladást ígérnek. A helyzetet ismerő négy tisztviselő szerint a probléma az volt, hogy Moors nem kommunikált közvetlenül de Weverrel, és az orosz vagyonnal kapcsolatos összes döntést a miniszterelnök hozta meg:
„Ez azt jelentette, hogy az EU apparátusában senki sem értette, mennyire komoly lesz De Wever ellenállása, amíg meg nem érkezett a csúcstalálkozó napján.”
A probléma az is volt, hogy nem csak az európaiak figyeltek fel Oroszország befagyasztott vagyonára. Az amerikaiak a 28 pontos megállapodás kezdeti tervezetébe belefoglalták az orosz vagyon feloldását és Ukrajna újjáépítésére irányuló közös erőfeszítésekre való felhasználását, az Egyesült Államok pedig a nyereség 50%-át kapná:
„A koncepció felháborodást váltott ki az európai fővárosokban, egy megdöbbent tisztviselő azt javasolta, hogy Trump különleges békemegbízottjának, Steve Witkoffnak „pszichiáterhez” kellene fordulnia. Trump azon vágya, hogy gyorsan megállapodjon Putyinnal, és a vagyon befagyasztására vonatkozó látszólagos tervei legalábbis negatív visszhangot váltottak ki az EU De Weverrel folytatott tárgyalásain.”
Elveszett idő
Egy diplomata szerint De Wever továbbra is „könyörög” más lehetőségekért. Két alternatív ötlet merül fel. Az első az, hogy felkérik az EU nemzeti kormányait, hogy teremtsék elő a forrásokat Kijev készpénzes támogatásainak biztosítására, amit a folyamatban résztvevők többsége irreálisnak tart számos európai ország költségvetésének súlyos állapota miatt.
Egy másik elképzelés az, hogy a Kijevnek nyújtott kölcsönt az EU-val közösen felvett hitelből finanszírozzák, ami a takarékos országoknak nem tetszik, mert az adósság felhalmozódásához vezetne, amelyet a jövő adófizetői generációinak kellene fizetniük. „Ez nem tetszik nekünk” – mondta az egyik diplomata. „Az az elv, hogy Oroszországnak kell fizetnie a károkat, helytálló.”
Orosz drónok
Szövetségesei csalódása ellenére De Wever továbbra is támogatást élvez saját kormányán belül, és kemény álláspontot képvisel. Álláspontját maga az Euroclear is megerősítette, amely saját figyelmeztetéseket adott ki.
Egyesek Belgium fizikai biztonságát fenyegető veszélytől is tartanak. A múlt hónapban drónok zavarták meg a légi forgalmat a brüsszeli repülőtéren, és belga katonai bázisok felett is észlelték őket. Aggodalomra ad okot, hogy ezek Putyin hibrid támadásának részét képezhetik Európa ellen, és hogy Belgium fokozott veszélynek lenne kitéve, ha De Wever jóváhagyná Moszkva eszközeinek felhasználását.
Belgium az orosz vagyonról
De Wever korábban azt nyilatkozta, hogy Belgium „örökre” érezni fogja az orosz vagyon elkobzásának következményeit. Azt is mondta, hogy Oroszország legyőzése „teljes illúzió”:
„De ki hiszi el igazán, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez egy mese, egy teljes illúzió. Még az sem kívánatos, hogy veszítsen, és instabilitás uralkodjon egy olyan országban, amely atomfegyverekkel rendelkezik. És ki hiszi el, hogy Putyin higgadtan beleegyezik az orosz vagyon elkobzásába?” – jegyezte meg.
