Külföld
Hazánk regionális energetikai nagyhatalommá válhat
Az olajfinomítás nagy része magyar kézbe kerülhet
Akár napokon belül komoly üzemanyag ellátási problémák jelentkezhetnek Szerbiában. A lakosságnak fel kell készülnie, hogy sorban állás lesz a töltőállomásoknál – egyes helyeken ez már jelenleg is így van – és adagolni fogják a benzint és a diesel olajat. Már ha lesz egyáltalán mit adagolni. Az Egyesült Államok által kivetett szankciók miatt a külföldön működő orosz tulajdonban lévő energetikai cégek nem importálhatnak hazai fosszilis energiahordozókat. Az orosz tulajdonú vállalatok (pl. Lukoil) nemzetközi eszközeinek – finomítóinak, benzinkút-hálózatainak tulajdonjogát vagy el kell adni, vagy „le kell húzni a rolót”.
Szerbia egyetlen olajfinomítója Pancsovában van, tulajdonosi részesedése pedig az orosz Gazprom Neft NIS 44,9, az ugyancsak orosz Gazprom 11,3, a szerb állam 29,9 százalékban birtokolja, míg a fennmaradó részvényeken a kisbefektetők osztoznak.
Itt nem csak Szerbiáról van szó, mert a térségben, Romániában, Bulgáriában, sőt még Moldovában is hasonló helyzet alakult ki. Arról még nincsenek hírek, hogy ezeket az államokat is olyan közvetlen veszély fenyegetné, mint Szerbiát, de ha az orosz tulajdonosok nem adnak túl az olajat importáló, vagy azzal kereskedő vállalataikon, akkor elkerülhetetlenül problémák jelentkezhetnek a fent felsorolt országokban is.
Tehát az orosz tulajdonosok eladási kényszerbe kerültek. Itt jött képbe a MOL, mivel Magyarország felmentést kapott Amerikától az orosz olaj és gáz importjára és kereskedésére.
Ez annak köszönhető, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök legutóbbi washingtoni útja során megállapodott Donald Trump amerikai elnökkel, hogy hazánk sajátos földrajzi helyzete miatt – nincs tengeri kikötőnk – az orosz fosszilis energiahordozóknak nincs alternatívája.
Így a lehetséges vevők köre alaposan leszűkült, mert az Amerikai Szankciós Hatóság (OFAC) minden szóba jöhető jelentkezőnél alaposan megvizsgálja a körülményeket. Nem csak azt firtatja, hogy „ki a tulajdonos”, hanem hogy van-e bármilyen kapcsolat, befolyás, vagy kontroll az orosz fél részéről. A szankciók ugyanis érintik az eszközöket, bankszámlákat, szerződéseket, amelyek kapcsolatban állhatnak az orosz tulajdonosokkal. Egy egyszerű tulajdonosváltás nem oldja fel automatikusan a korlátozásokat. Ráadásul az amerikai embargók feloldását külön engedélyeztetni kell.
Mondhatnák azt is, hogy a MOL nyerő pozícióban van, mert már eleve rendelkezik az amerikai embargók alóli felmentéssel. Ez persze nem garancia arra, hogy ő lesz az egyetlen vevőnek jelentkező vállalat. Máris bejelentkezett az Arab Emirátusok állami tulajdonában lévő Abu Dhabi Nemzeti Olajvállalat (ADNOC) is a pancsovai olajfinomító megvételére, de neki át kell esnie az embargó alóli felmentés procedúráján.
Az Egyesült Államok által a Szerbiai Kőolajipari Vállalatra (NIS) kirótt szankciók ügyének rendezésére a magyar MOL jobb megoldás lenne, mint a lehetséges arab partner.
Így értékelte a helyzetet a belgrádi Közgazdasági Egyetem professzora, Ljubodrag Savic– idézi a szerbiai sajtó az egyetemi oktató szavait. „Ha választhatnék, a MOL jobb opció az arab partnernél, bár az sokkal nagyobb cég. Ugyanakkor a MOL európai története, és jó kapcsolataink Magyarországgal a magyar vállalatnak kedvez. Persze az is egy lehetőség, hogy a szerb állam legyen a többségi tulajdonos” – mondta Savić a Szerbiai Rádió és Televíziónak adott nyilatkozatában, de azonnal hozzátette, hogy ez utóbbi kevésbé valószínű.
Orbán Viktor pár nappal ezelőtt Belgrádban találkozott Aleksandar Vucic szerb elnökkel, ezt követően pedig Moszkvába utazott. Kevés információ látott napvilágot a magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalásáról, de feltételezhető, hogy a szerbiai energetikai válság is szóba került. És úgy látszik, hogy ezzel kapcsolatban sok más is. Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis, még a magyar-orosz moszkvai csúcstalálkozó előtt bejelentette: A NIS érdeke, hogy az orosz tulajdoni jogok megszűnjenek. Az egyik lehetőség, hogy a MOL nagyobb szerepet vállaljon ebben az ügyben.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes sem vitte túlzásba a tárgyalások részleteinek taglalását. Egyik tévés interjújában lakonikus tömörséggel válaszolt arra a kérdésre, hogy a magyar-orosz csúcstalálkozón téma volt-e a Szerbiában, Romániában és Bulgáriában lévő orosz tulajdonú olajfinomítók magyar cégnek való eladása? Az orosz helyettes kormányfő szerint: Van ilyen téma, megvitattuk.
Tehát, minden bizonnyal olyan helyzet van kialakulóba, amely a térség három államának – lehet, hogy még Moldova is bejelentkezik – orosz tulajdonban lévő olajfinomító cégei magyar kézbe kerülhetnek. Tegyük még mindehhez hozzá, hogy a pozsonyi olajfinomító már a MOL tulajdonában van és természetesen a százhalombattai hasonló létesítmény is.
Mindez azt jelenti, hogy a régió olajfinomító kapacitásának 60 százaléka magyar kézbe kerülhet.
Ez óriási befolyást jelenthet majd Magyarországnak. Látszólag „csak” energetikai üzletről van szó, valójában ez egy óriási stratégiai előnyt jelent hazánknak. Ne felejtsük el, hogy az EU 2027 végéig teljesen ki akarja vezetni az orosz fosszilis energiahordozók felhasználást a közösségből. Ha viszont a MOL kezébe kerül a térség olajfinomításának 60 százaléka, akkor sokkal eredményesebben tudjuk felvenni a harcot Brüsszellel az orosz fosszilis energiahordozóknak az EU-ból való kitiltásának ügyében.
