Külföld
Már Izland is a tömeges migrációval küszködik
Az iskolákban olyan diákok tanulnak, akik egyáltalán nem beszélik a nyelvet
A The American Conservative cikke szerint az északi szigetország ma ugyanazokkal a migrációs problémákkal szembesül, mint amivel Németország, Svédország vagy éppen Franciaország küzd. A számok kisebbek, de az arányok hasonlók, és mivel az ország lakosságának nagy része egyetlen városban él, ezért szinte mindenki tapasztalja a problémát.
Bűnözés, párhuzamos társadalmak, széthulló iskolák
A helyiek elmondása alapján az aggasztó európai minta már a világ eldugott végén található Izlandon is megjelent. Migrációs övezetekből gyökerező, Svédországban is aktívbűnbandák települtek be Reykjavík külvárosaiba, az iskolákban pedig olyan diákok jelentek meg tömegével, akik egyáltalán nem beszélik a nyelvet.
Egy reykjavíki tanár országos vitát robbantott ki, amikor arról írt: osztályában a diákok 90 százaléka külföldi származású, és még az olyan alapmondatokat sem értik, minthogy „a szív pumpálja a vért”.
Izlandon 2023-ban már az iskolás korúak 15–20 százaléka volt bevándorló hátterű – egyes kerületekben ennek többszöröse.
A közbiztonság állapota rohamosan romlik:
- újonnan megjelenő bűnbandák árasztották el az utcákat,
- az idegen hátterű fiatalság körében nagyfokú a radikalizáció,
- kiugróan megnövekedett az iszlamistra extremizmus kockázata.
Idén egy, az Iszlám Államhoz köthető migránst is kitoloncoltak már az országból. A legsúlyosabb ügy mégis egy szíriai iskolai alkalmazott esete volt, akit a reykjavíki legfelsőbb bíróság ítélt el, miután hónapokon át zaklatott és többször megerőszakolt egy 14 éves lányt. A férfit korábban a volt miniszterelnök titkára még mintaszerű integrációs példaképként mutatta be a nyilvánosság előtt.
A brutális bűncselekményt folytatólagosan elkövető migráns férfi mindössze öt év múlva már szabadulhat.
Reykjavík újjászületett, de nem úgy, ahogy kellene
Három migráns 2024-ben félbeszakított egy parlamenti ülést, egyikük a felső karzatról fenyegetőzött ugrással. Az eset szimbolikussá vált vált: Izlandon hagyományosan bárki szabadon sétálhat a törvényhozás épületében – ez a nép háza, egy bizalomra épülő társadalomban –, ezzel éltek vissza az izlandi társadalomba beilleszkedni nem tudó migránsok.
A helyben híres kosárlabdaedző Brynjar Karl Sigurdsson új nevet is adott Reykjavík egyik kerületének: „Baby Malmö”, utalva a svéd város szomorú hírű migránsnegyedeire.
Dühös vagyok magamra és mindenkire, hogy hagytuk ennyire elfajulni a helyzetet. Eljutottunk arra a pontra, ahol a fertőzés miatt már az egész lábat amputálni kellene, egy pont után már nem lehet mást tenni
– mondta a helyzetről Sigurdsson.
Gazdasági kiszorítás, olcsó munkaerő, migránshálózat
A gazdaság is átalakult: a helyiek szerint az olcsó munkaerő gyakorlatilag angol nyelvű, félig gyarmati jellegű gazdasági zónává alakítja az országot. Egyre több taxis, futár és szolgáltató jön Afganisztánból, Afrikából vagy a Közel-Keletről.
Az állami RÚV riportja szerint Reykjavíkban egyetlen éjszaka alatt négy kontinensről származó taxisokkal beszélgettek. A szakma már teljesen túlzsúfolt, emellett a csalások és az adóelkerülés gyakorlata is elburjánzott. Sok, a szakmában maradt izlandi elkezdte kirakni a nemzeti zászlót autójára – egyfajta csendes tiltakozásként.
Ahol a leggyorsabban valósul meg a népességcsere: 10 év alatt triplázódott a bevándorlók száma
Izland korábban is fogadott be külföldieket – először nagy számban balkáni menekülteket még a 90-es években, majd 2004 után sok közép-európait, főként katolikusokat. Ezek a csoportok azonban kulturálisan közelebb álltak, és a társadalmi beilleszkedés többnyire sikeres és békés volt.
A nagy fordulat 2015 után jött, ekkor még csak a lakosság nagyjából 8 százaléka volt bevándorló.
Mára a bevándorlók aránya bőven 20 százalék fölé nőtt – mindössze alig egy évtized alatt. Ez Izland méretéhez képest felfoghatatlan sebességű népességcsere, amelyet a kormány, az NGO-k, a nagyvállalatok és a globális migrációs hálózatok együttese aknamunkája okozott.
Izlanddal kapcsolatban ma már nem túlzás arról beszélni, hogy kulturális kihalás gondolata aggasztja a helyieket. A társadalmi bizalom, a közös kulturális alapok és a több mint ezeréves identitás megőrzése uralja a közbeszédet.
A Midflokkurinn, azaz a Centrum Párt lehet az egyik fő szereplője ennek a folyamatnak, amelynek vezetője Sigmundur David Gunnlaugsson korábbi miniszterelnök.
Ezer év történelmi folytonossága a tét. Izland legnagyobb kincse maga az izlandi kultúra
– fogalmazott Snorri Másson a Centrum Párt egyik politikusa.
Izlandon egyre többen követelik a határzárat, a szigorúbb menekültpolitikát és a problémás csoportok gyors kitoloncolását. A helyiek nem szeretnének tovább találgatni arról, hogy hol a határ, ahol még Izland Izland marad – írta meg a hirado.hu.
