A magyar külpolitika azért sikeres, mert patrióta

A tárcavezető a boszniai Szerb Köztársaság előző elnöke, Milorad Dodik meghívására részt vett a Banja Luka-i Egyetem alapításának 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepségén, ahol díszdoktorrá avatták. Beszédében kiemelte, hogy az emberiség ma a veszélyek korában él, s az elmúlt évtizedben Európának is számos krízissel kellett szembesülnie, a tömeges illegális migrációval, a koronavírus-járvánnyal, majd az ukrajnai háborúval. „Ha közös pontokat keresek ezekben a válságokban, akkor azt látom, hogy ezekre a válságokra Brüsszel kivétel nélkül rossz és veszélyes válaszokat adott, míg mi, magyarok pedig mindig helyes választ adunk” - vélekedett.

„És ennek oka minden bizonnyal az, hogy ma a brüsszeli döntéshozatalt egy nagyon agresszív liberális mainstream uralja, míg mi Magyarországon külpolitikai stratégiánkat a józan észre alapítjuk, mi valljuk, hogy a világra csak a saját szempontunkból tudunk és kell is ránéznünk, döntéseinket mindig a nemzeti érdek motiválja” - folytatta. „Mondhatnám azt, hogy a brüsszeli külpolitika azért sikertelen, mert a nemzetközi liberális mainstream határozza meg, a magyar külpolitika pedig azért sikeres, mert patrióta” - tette hozzá. Szijjártó Péter ezután részletesebben is kitért az utóbbi évek kríziseire, s aláhúzta, hogy az Európai Unió elhibázta a választ a migrációs válság idején azzal, hogy mindenkit beengedtek, és ennek nyomán mára a kontinens nyugati felén párhuzamos társadalmak jöttek létre és jelentősen sokat romlott a biztonsági helyzet.

„Mi úgy döntöttünk, nem engedjük be az illegális migránsokat, ezért Magyarországon mi biztonságban élünk, de a brüsszeli migrációs politika őrültségét mutatja az a tény, hogy ezért naponta egymillió euró bírságot kell, hogy fizessünk” - emelte ki. Arra is emlékeztetett, hogy amíg a pandémia alatt az Európai Bizottság elnöke titkos sms-ekben rendelt oltásokat, amelyek nem érkeztek meg, Magyarország keleti oltóanyagokat is vásárolt, így emberéletek tíz- és százezreit tudta biztonságba helyezni. Érintette a már lassan négy éve tartó ukrajnai háborút is, amelyet szavai szerint Brüsszel izolálás helyett globalizált. „Fegyvereket és eurómilliárdokat küldenek egy olyan háborúba, amelyről bebizonyosodott, hogy nincs megoldása a csatatéren. És eközben az európai emberekkel fizettetik ennek a háborúnak az árát, holott nekünk ehhez a háborúhoz semmi közünk nincsen, és semmifajta felelősséggel nem is viseltetünk ezen háború kirobbanásáért” - fogalmazott.

„Az amerikai elnök mindenképp békét akar csinálni, az európaiak a béketörekvéseket alá akarják ásni, és lassan négy éve támadnak minket, magyarokat azért, mert a béke oldalán állunk” - fűzte hozzá. A miniszter sérelmezte, hogy az EU teljes politikai elszigeteltségbe taszította magát, elszigetelődött az Egyesült Államoktól, Kínától és Oroszországtól is, és ráadásul Brüsszel most már a Nyugat-Balkántól is el akar szigetelődni. Rámutatott, hogy a térség országai rendszerint szembesülnek kioktatással, lenézéssel Brüsszelből, ahol sokkal inkább a nyugat-balkáni vezetőkről, mintsem velük beszélnek, ami az emberek demokratikusan kinyilvánított akaratának a semmibevétele.

„Mi ,magyarok valljuk, hogy tiszteletben kell tartani minden nemzet döntését arra nézvést, hogy milyen politikát kíván folytatni, és azt kikkel gondolja megvalósítani” - szögezte le. Végül pedig arra figyelmeztetett, hogy mindezen elhibázott európai lépések súlyos veszélyt hordoznak magukban, a világ ismételt blokkosodását, ami élesen ellentétes lenne a magyar nemzeti érdekkel. „Mi azt akarjuk, hogy a világ a nemzetközi együttműködésre épüljön, amelynek alapját a kölcsönös tisztelet jelenti, ahol nincs kioktatás és nincs beavatkozás más országok belpolitikájába” - jegyezte meg. „Mi az együttműködésre törekszünk, ugyanis a magyar gazdaságstratégia egyik nagyon fontos alapja a gazdasági semlegesség” - tette hozzá.