Putyin elfogadná Trump-béketervét

Fontos azonban rögtön az elején leszögezni: Putyin nem a Genfben vasárnap „finomított”, átírt verzióról beszél, és végképp nem az Európai Unió ellenjavaslatáról, hanem az eredeti Trump-tervről, amelyet Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Kirill Dmitrijev orosz elnöki megbízott tárgyalásai alapján dolgoztak ki Washingtonban.

Az eredeti terv lényege, hogy Ukrajna lemond a NATO-csatlakozásról, korlátozza haderejét, elfogadja Oroszország fennhatóságát a Krím és a Donbász, valamint Herszon és Zaporizzsja megszállt területei felett, cserébe viszont biztonsági garanciát kap, valamint a föderáció csapatai kivonulnak a más oblasztyokban elfoglalt területekről. A csomag tartalmazza a befagyasztott orosz vagyon egy részének ukrajnai újjáépítésre történő felhasználását is, valamint fokozatos nyitást Oroszország felé a globális gazdaságban.

A terv kiszivárgása után az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői Genfben találkoztak a hétvégén. A vasárnapi tárgyalás után közös közleményben jelentették be, hogy egy módosított békekereten dolgoznak, amely több ponton eltér az eredeti 28 pontos tervezettől. A Washington Post és más lapok szerint ez a „genfi változat” lényegesen kedvezőbb Kijev számára.

Ezzel párhuzamosan Európa saját ellenjavaslatot is letett az asztalra. A brit–francia–német „E3” által kidolgozott 28 pontos ellen-terv szintén az amerikai keretből indul ki, de teljesen átírták benne például azokat a részeket, amelyek a jóvátételre és a megszállt ukrán területekre vonatkoznak, és NATO-tagsággal egyenértékű biztonsági garanciákat irányoz elő.

Brüsszelben és több európai fővárosban az a politikai–morális kiindulópont uralkodik, hogy a Trump-féle eredeti terv elfogadása „kapituláció” lenne Ukrajna részéről, és elfogadhatatlan módon jutalmazná Oroszország agresszióját. Az európai háborús koalíció – amely a szankciós és fegyverszállítási politika fő motorja – ezért mindent megtesz, hogy a tárgyalások súlypontja az EU saját ellenjavaslata köré szerveződjön, ne pedig az alaszkai csúcson lefektetett amerikai–orosz keret köré.

Putyin mostani üzenete ezért politikailag kulcsfontosságú: a Kreml azt mondja, azt a tervet fogadná el alapnak, amelyet eredetileg Donald Trump a nevére vett. Az orosz elnök ezzel egyrészt nyomást gyakorol Kijevre és az európai fővárosokra, másrészt jelzi: ha az alaszkai eredetű változat marad, Moszkva kész a „rugalmasságra”, de ha azt felpuhítják, akkor nem.

Érdemes hozzátenni azt is, hogy a terv kiszivárgása nem a Kremltől indult. Több nemzetközi beszámoló szerint maga az ukrán fél volt az, amely a részleteket – legalábbis vázlatosan – eljuttatta a nemzetközi sajtóhoz, hogy ezzel is demonstrálja: Washington olyan kompromisszumra készül rákényszeríteni Kijevet, amely sokak szemében túl messzire megy. Az Al-Dzsazíra például kifejezetten úgy fogalmazott: egy ukrán tisztviselő szolgáltatta az anyagot a médiának.