Külföld

Pánikban Európa

Nem értenek egyet Trumppal

Európai diplomaták és kormánytisztviselők dühösen reagálnak az ukrajnai háború lezárását célzó amerikai béketerv új részleteire. Figyelmeztetnek, hogy ez – egy különösen érzékeny időszakban – semmissé teheti egyik kulcsfontosságú erőfeszítésüket.

Pánikban Európa
Képünk illusztráció
Fotó: Northfoto

Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai háború lezárására tett legújabb kísérletével súlyosan megzavarta az Európában jelenleg folyó egyik legérzékenyebb tárgyalást.

Az EU tisztviselői hónapok óta – eddig sikertelenül – próbálnak módot találni arra, hogy a befagyasztott, nagyrészt Belgiumban tartott orosz állami vagyon mintegy 140 milliárd euróját Kijev háborús erőfeszítéseinek támogatására fordítsák. A pénzre sürgősen szükség van, mivel Ukrajna a jövő év elejére kifogyhat a pénzeszközökből. Diplomaták szerint a brüsszeli tárgyalások rendkívül kényes szakaszban vannak.

Az új, 28 pontos amerikai tűzszüneti terv azonban egy versengő ötletet is tartalmaz: ugyanazokat az alapokat az amerikai vezetésű újjáépítési erőfeszítésekre fordítani, miután megállapodás születik a tűzszünetről. Az Egyesült Államok a tevékenységből származó nyereség „50 százalékát” kapná, áll a dokumentumban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztetett, hogy Trump új terve történelmének egyik legnehezebb döntése elé állítja országát: választania kell a „méltóság” elvesztése és „egy kulcsfontosságú partner” elvesztése között.

Több EU-s diplomata és tisztviselő is attól tartott, hogy Trump megbízottjának, Steve Witkoffnak a javaslatai veszélyeztetnék a hiteljavaslat jóváhagyásának esélyeit a 27 EU-kormány által. Európa vezetői abban reménykedtek, hogy a jövő hónapban megrendezésre kerülő kulcsfontosságú csúcstalálkozón véglegesítik az úgynevezett „jóvátételi hitelről” szóló megállapodást - írja a Die Welt.

A kérdés az, hogy mi történjen Oroszország befagyasztott vagyonával.

Egy volt francia kormánytisztviselő, aki – más interjúalanyokhoz hasonlóan – névtelenséget kapott, Witkoff ötletét „természetesen botrányosnak” nevezte. „Az európaiak kimerítik magukat, hogy életképes megoldást találjanak arra, hogyan lehetne a vagyont az ukránok javára felhasználni, és Trump ebből akar profitálni” – mondta a személy. „Ezt a javaslatot valószínűleg mindenki el fogja utasítani.”

Egy magas rangú brüsszeli EU-tisztviselő gúnyolódott az ötleten, megjegyezve, hogy Trumpnak semmilyen felhatalmazása nincs az Európában befagyasztott vagyonok felszabadítására. Egy EU-kormány képviselője káromkodással fejezte ki felháborodását. Egy vezető EU-politikus azt mondta: „Witkoffnak pszichiáterhez kellene fordulnia.”

Az orosz befagyasztott vagyon felhasználásának kérdése Ukrajna szövetségesei számára az egyik legnehezebb – a jogi, politikai, biztonsági és gazdasági kockázatok miatt. A legérzékenyebb kérdés az, hogy az eszközöket nagyrészt egy belgiumi klíringház, az Euroclear kezeli, ami aránytalanul nagy mértékben kiteszi a belgákat az orosz megtorlás kockázatának.

Az EU elképzelése szerint a vagyont egy Ukrajnának nyújtandó kölcsön biztosítására használnák fel, amelyet csak akkor kellene visszafizetni, ha Oroszország beleegyezik, hogy háborús jóvátételt fizet Kijevnek a békemegállapodás megkötése után.

Belgium azonban vonakodik beleegyezni a tervbe, mivel attól tart, hogy pénzügyi felelősségre vonható, ha Oroszország megpróbálja visszaszerezni a pénzeszközöket. Ez ellentmondásba hozza Belgiumot más EU-tagállamokkal, akik gyorsabb fellépést sürgetnek.

Pénteken az EU diplomatái és tisztviselői kijelentették, hogy attól tartanak, Trump új javaslata még nehezebbé teszi Belgium támogatását. Egy EU-kormányzati képviselő kifejtette, hogy az amerikai terv a jóvátételi kölcsön folytatása ellen szól, mivel Trump nyomást gyakorolna az EU-ra, hogy egy háború utáni megállapodás értelmében felszabadítsa az eszközöket – ami azt jelenthetné, hogy az európai adófizetőknek kellene megtéríteniük Oroszországnak a károkat.

Egy diplomata hozzátette, hogy az az elképzelés, hogy Amerika profitálni akar az Európában tartott vagyonból, nagyon hasonlít Trumpéra.

Fókuszban a befagyasztott vagyon

Az amerikai terv részletei korántsem egyértelműek. A 28 pont teljes szövege azonban egyértelműen kimondja, hogy a Trump-adminisztráció szemet vetett a befagyasztott eszközökre: a dokumentum szerint 100 milliárd dollárt fektetnek be „az USA által vezetett ukrajnai újjáépítési és beruházási erőfeszítésekbe”.

„Az Egyesült Államok a tevékenységből származó nyereség 50 százalékát kapja meg. Európa további 100 milliárd dollárral járul hozzá az Ukrajna gazdaságélénkítésére rendelkezésre álló teljes befektetés növeléséhez. Az Európában tartott, befagyasztott orosz vagyont felszabadítják.”

A befagyasztott orosz vagyon fennmaradó részét „egy külön amerikai-orosz befektetési eszközbe” fogják átcsoportosítani, amelyet közös amerikai-orosz befektetési projektekre fognak felhasználni olyan ágazatokban, „amelyek erősítik a globális stabilitást és a közös gazdasági érdekeket”.

A 28 pontos terv ezen a héten széles körű aggodalmat keltett az európai fővárosokban azzal kapcsolatban, hogy Trump egy egyenlőtlen békemegállapodásba kényszeríti Ukrajnát, amely Vlagyimir Putyin javát szolgálná.

Zelenszkij pénteken telefonon beszélt Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság vezetőivel, hogy egyeztessék a következő lépéseket.

Az európaiak biztosították Zelenszkijt, hogy továbbra is elkötelezettek az „igazságos” béke mellett – áll a tárgyalások után kiadott közleményben. „Egyetértettek abban, hogy az európai államokat, az Európai Uniót vagy a NATO-t érintő bármely megállapodáshoz az európai partnerek beleegyezése vagy a szövetségesek közötti konszenzus szükséges” – áll a közleményben.

Kapcsolódó írásaink