Németország hazaküldené az ukránokat

Jelentős szigorításokat vezet be Németország az ukrán menekültek ellátásában, miután a politikai vezetés egyre határozottabban sürgeti a hadköteles korú férfiak hazatérését a frontszolgálat érdekében. A reformok értelmében az újonnan érkezők kevesebb szociális juttatást kapnak, és kikerülnek a munkaügyi központok közvetlen felügyelete alól, ahogyan arról korábban már beszámoltunk – írta meg a Kárpát Hír.

A németországi viták középpontjába a fiatal ukrán férfiak kerültek, különösen miután Kijev augusztus végén engedélyezte a 18–22 éves korosztály kiutazását. A döntést követően a menedékkérelmek száma ebben a csoportban heti 100-ról mintegy 1000-re ugrott. Friedrich Merz kancellár egyértelművé tette álláspontját: „Megkértem Ukrajna elnökét, gondoskodjon arról, hogy különösen a fiatal férfiak ne jöjjenek egyre nagyobb számban Németországba, hanem szolgálják a hazájukat. Ott van rájuk szükség.”

Bár a mintegy 1,26 millió Németországban élő ukrán menekült összlétszámához képest a növekedés nem drasztikus, a téma politikai feszültséget generált. Markus Söder bajor miniszterelnök és a CDU/CSU más vezető politikusai is követelik, hogy a fiatal férfiak ne a német szociális hálót vegyék igénybe, hanem térjenek haza vagy azonnal vállaljanak munkát.

A politikai retorikát konkrét intézkedések követik, amelyek a 2025. április 1. után érkezőket érintik hátrányosan. A legfontosabb változások:

• Segélycsökkentés: Az érintettek kikerülnek a „Bürgergeld” (polgári ellátás) rendszeréből, és a menekültügyi törvény szerinti alacsonyabb ellátást kapják. Ez a gyakorlatban havi 563 euró helyett mintegy 120 euróval kevesebb juttatást jelent.
• Egészségügy: Megszűnik az automatikus teljes körű egészségbiztosítás, az ellátás egy alapcsomagra korlátozódik.
• Intézményi háttér: Az ügyeket nem a munkaügyi központok (Jobcenter), hanem a szociális hivatalok intézik majd, ami szakértők szerint lassíthatja a munkaerőpiaci integrációt.

A szigorítások nem arattak osztatlan sikert. A szociáldemokrata SPD politikusai, köztük Bärbel Bas munkaügyi miniszter, hibásnak tartják a lépést, hangsúlyozva, hogy az integrációt a nyelvtanulásnak és a képzésnek kellene vezérelnie, nem a forrásmegvonásnak. A párt balszárnya szerint elfogadhatatlan a menekültek „hazaküldése” a háborúba.

A reform 2026 júliusától lép teljes körűen hatályba, de visszamenőleges hatállyal vonatkozik a 2025 áprilisa óta érkezettekre. A helyi önkormányzatok ugyanakkor aggódnak, mivel a költségek és az adminisztrációs terhek egy része átkerül a szövetségi kormánytól a tartományi és helyi szintre.