Külföld

Magyarok sokasága költözhet vissza az országba

Jön a bevándorlási reform Angliában

A brit kormány készülő bevándorlási reformja többek között öt évről tíz évre emelné a végleges letelepedési jogosultság megszerzéséhez szükséges időt. A javaslatok minden szektort érintenének, de az egészségügyet és a szociális gondozást sújtanák leginkább.

Magyarok sokasága költözhet vissza az országba
A brit kormány készülő bevándorlási reformja az egészségügyet és a szociális gondozást sújtaná leginkább
Fotó: Hans Lucas via AFP/Nicolas Guyonnet

A brit kormány készülő bevándorlási reformja tömeges távozásához vezethet az egészségügyben dolgozó külföldi ápolók körében. Az ápolók szakmai szervezete és szakszervezete (RCN) adatai szerint akár 46–50 ezer, jelenleg az Egyesült Királyságban dolgozó nemzetközi ápoló fontolgatja, hogy végleg elhagyja az országot, ha a letelepedési jogosultság megszerzéséhez szükséges időt öt évről tíz évre emelik. Lehetnek köztük magyarok is, a pontos szám nem ismert, de annyi kiderült: nem vagyunk az első tíz küldő nemzet között.

London a nettó bevándorlás csökkentését tűzte ki célul, amivel kifognák a szelet a Reform UK vitorlájából. A kabinet által előkészített bevándorlási csomag kulcselemei a következők:

  • A végleges letelepedési engedély (Indefinite Leave to Remain, ILR) a jelenlegi öt év helyett az Egyesült Királyságban töltött tíz év után lenne elérhető.
  • Szigorodnának a külföldi munkavállalók képzettségi követelményei: a legtöbb szakmában legalább bachelor szintű diploma válna kötelezővé.
  • Minden vízumtípusra – beleértve a családegyesítési és hozzátartozói vízumokat is – magasabb angol nyelvtudási szintet írnak elő.
  • A hozzátartozók tíz évig nem kapnának meg bizonyos állami juttatásokat (pl. gyermekek utáni támogatás, fogyatékossági ellátás), hiába fizetnek adót és járulékot.

A javaslatok minden szektort érintenének, de az egészségügyet és a szociális gondozást sújtanák leginkább, ahol a regisztrált ápolók mintegy 25 százaléka (mintegy 200 ezer fő) külföldön szerezte a képesítését. Az RCN belső felmérése szerint – amelyet a The Guardian ismertetett – a javaslatok tömeges távozást válthatnak ki a külföldi ápolók körében.

A szakszervezet ötezer, letelepedési státusszal még nem rendelkező ápolót kérdezett: 60 százalékuk jelezte, hogy a tízéves várakozási idő miatt valószínűleg végleges elhagyná a szigetországot. Az elmúlt években 76–80 ezer ápoló érkezett olyan vízummal, amellyel a mostani szabályok szerint öt év múlva végleg letelepedhetne.

Ha ez tíz évre tolódik, akkor az RCN szerint közülük 46–50 ezer inkább elmehet. Nicola Ranger, a szakszervezet főtitkára a lapnak azt mondta, hogy a változtatások veszélyeztetik a betegbiztonságot és ellehetetlenítik a várólisták csökkentését. A brit kormány válaszul közölte: a nettó bevándorlás jelenlegi szintje nem fenntartható.

A kabinet hangsúlyozza: a különösen értékes munkát végzőknek lerövidíthető lesz a letelepedési idő. A belügyminisztérium rövidesen nyilvános konzultációt indít a részletekről.

Magyarország nincs az első tíz származási ország között

A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) az Egyesült Királyság közfinanszírozott egészségügyi ellátó rendszerének adatai szerint önbevallás alapján a következő a náluk dolgozó ápolók száma Angliában a származási ország szerint:

  • brit – 281 085 személy,
  • indiai 42 295,
  • filippinó 26 690,
  • nigériai 11 790,
  • ír 4250,
  • zimbabwei 3250,
  • ghánai 3680,
  • portugál 2820,
  • olasz 2290,
  • romániai 1915.

A londoni lakhatási válság hatását már az egész brit gazdaság érzi

London nem képes elegendő megfizethető lakást biztosítani az ott élőknek, rekordmagas a hajléktalanság, és ez immár súlyos gazdasági problémát jelent, ami kihat az egész országra. A főváros adja ugyanis a brit gazdaság majdnem negyedét, de a 2008-as pénzügyi válság óta ott a leggyengébb a növekedés az Egyesült Királyságban – adta hírül a vg.hu.

Kapcsolódó írásaink