Külföld
Ukrajna uniós felvétele Brüsszel erőltetett prioritása
A kisebbségek jogainak tiszteletben tartása nélkül vállalhatatlan kockázat lenne
Brüsszel minden eddiginél egyértelműbben tette világossá: Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán uniós integrációja a következő évek első számú politikai projektje, függetlenül attól, hogy az Európai Unió jelenlegi intézményi és gazdasági állapota képes-e elbírni a bővítés terheit, írja a Europeans Western Balkans.
A minap megrendezett EU Bővítési Fórumon Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja kijelölte a folyamat irányvonalát.
A biztos hangsúlyozta: három területen gyors és visszafordíthatatlan előrehaladásra van szükség, és ezek között kiemelt helyen szerepel Ukrajna uniós felvételének előkészítése.
Brüsszel: Ukrajna integrációja „geopolitikai szükségszerűség”
Kos szerint a következő időszak fő céljai: A tagjelölt országok hiteles előrehaladása, kerülve a „rövidebb utakat”. Az EU felkészítése új tagállamok fogadására, beleértve a szigorú biztosítékokat a jövőbeli csatlakozási szerződésekben. A bővítés „kiterjesztése”, vagyis Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán mélyebb gazdasági és intézményi integrációja már a csatlakozás előtt.
A biztos világossá tette: a geopolitikai helyzet – vagyis az Oroszországgal fennálló konfliktus – miatt nem lehet halogatni Ukrajna felvételét, még akkor sem, ha számos területen súlyos hiányosságok vannak.
Gyakran kérdezik tőlem, hogy vajon a geopolitikai érvek azt jelentik-e, hogy szemet kell hunyni a gyenge demokratikus struktúrák fölött. Nem, éppen az ellenkezője igaz
– fogalmazott Kos.
2027-re Ukrajna már az EU energiapiacába integrálódna
Marta Kos elmondta: Brüsszel olyan tempót diktál, amely példátlan az EU történetében. 2027-re Ukrajna és Moldova teljes mértékben bekerülne az uniós energiapiacba, sőt más szektorokban is megkezdődne az integráció még a tagság előtt.
Ez gyakorlatilag azt jelenti: Brüsszel már a formális csatlakozás előtt beépíti Ukrajnát az EU működésébe, ami újabb terheket és bizonytalanságokat hozhat a tagállamoknak – különösen a kisebb és közép-európai országoknak.
Kubilius: az ukrán hadsereg nélkül Európa védtelen
A fórumon felszólaló Andrius Kubilius védelmi biztos még ennél is tovább ment. Azt mondta:
Készen állunk szembenézni egy csatában próbára tett orosz hadsereggel? Ezért mondom, hogy nagy hiba lenne, ha nem állnának mellettünk jól integrált ukrán védelmi képességek.
Kubilius szerint a bővítés nem egyszerű politikai döntés, hanem katonai szükségszerűség, és Ukrajna EU-tagsága akár az orosz rezsim jövőjére is hatással lehet.
Ukrajna kapcsán Brüsszel ideológiai alapon dönt – Európa nincs felkészülve
Miközben Brüsszel „geopolitikai projektként” siettetné Ukrajna felvételét, egyre több szakértő figyelmeztet: az EU nem készült fel az új tagok fogadására, sem intézményi, sem gazdasági, sem biztonsági szempontból.
A mostani brüsszeli fórum mégis úgy tett, mintha a bővítés lenne a kontinens legfontosabb kihívása – akkor is, ha: az EU belső piaca egyensúlytalanná válhat, a mezőgazdaság újabb krízisbe sodródhat, a migráció és korrupció problémái tovább erősödhetnek, a közös költségvetés pedig összeomolhat a háború sújtotta Ukrajna támogatása alatt.
Magyarország továbbra is a józan ész politikáját képviseli
A magyar kormány már számos alkalommal hangsúlyozta: bővítésre szükség van, de csak hiteles, átlátható és a tagállamok érdekeit figyelembe vevő módon.
Ukrajna elhamarkodott felvétele – különösen a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása nélkül – vállalhatatlan kockázat lenne.
Brüsszel azonban most is ideológiai alapon siet előre, miközben Európa lakossága egyre kevésbé támogatja a háborús logikát és a realitás nélküli bővítési nyomást – írta meg az Origo.
