Külföld
Jakarta a világ legnépesebb városa 42 millió lakossal
Indonézia fővárosát Banglades fővárosa, Dakka követi 40 millió lakójával, majd pedig Japán fővárosa, Tokió következik 33 millió lakossal
A jelentés szerint 1975 óta nyolcról harmincháromra nőtt, vagyis megnégyszereződött a legalább 10 millió lakosú megavárosok száma. Ezekből 19 Ázsiában található. A világ tíz legnépesebb város között az egyiptomi Kairó az egyetlen, amely nem Ázsiában van.
A beszámoló elkészítői azzal számolnak, hogy 2050-ig további négy város lakossága fogja meghaladni a 10 milliós küszöböt: az etióp főváros, Addisz-Abeba, a tanzániai Dar es-Salaam, a malajziai Kuala Lumpur és az indiai Hadzsipur. Ugyanakkor egyes ilyen nagyvárosokban csökken a lakosságszám, így például Mexikóvárosban és a kínai Csengtuban.
A jelentés kitér arra is, hogy jelenleg a világ 8,2 milliárdos lakosságának 45 százaléka él városokban. 1950-ben ez az arány még csak 20 százalék volt. Előrejelzések szerint 2050-ig a népességnövekedés kétharmada a városokra fog jutni.
A jelentés városnak tekint minden olyan települést, amelyben legalább 50 ezer ember él.
A városok száma 1975 és 2025 között világszerte több mint kétszeresére, mintegy 12 ezerre nőtt. 2050-re valószínűleg számuk már meg fogja haladni a 15 ezret. A kisebb és közepes méretű városok a megapoliszoknál gyorsabban növekednek, s összességében is többen élnek ilyen városokban. A jelenleg létező mintegy 12 ezer város 96 százalékának kevesebb mint egymillió lakója van.
A világ 71 országában a kisváros – amelyet legalább 5000 lakosú és legalább 300 fő/négyzetkilométer népességű településként határoznak meg – továbbra is a legelterjedtebb, így Németországban, Indiában és az Egyesült Államokban is.
Azoknak az országoknak a száma, ahol az emberek főként vidéken élnek, 1975 óta 116-ról 62-re csökkent, és 2050-ig várhatóan tovább csökken 44-re. Ezek közé tartozik jelenleg többek között Ausztria, Finnország, Románia, valamint Mozambik és a Közép-afrikai Köztársaság.
Li Csün-hua, az ENSZ illetékes főtitkárhelyettese korunk hajtóerejének nevezte az urbanizációt. Amennyiben ezt befogadó és stratégiai módon szervezik, lehetőséget teremthet a klímaváltozás elleni küzdelem, a társadalmi igazságosság és a gazdasági növekedés terén - vélte.
