Végzetes csapásra készülnek az oroszok

Egy generáció múlva, 2050-re drámai mértékbe csökken Ukrajna ivóvize és vízimportra kényszerülhet az ország. Drágább lesz az ivóvíz, mint most a kőolaj - riogatnak nem ok nélkül a környezettudósok. Nem véletlen, hogy eddig – noha fenyegetések elhangzottak – Oroszország nem bombázta a Dnyeper folyó mentén elhelyezkedő ukrán vízlépcsők rendszerét - egyelőre.

Még az Ukrajna elleni 2022. februári oroszországi támadás előtt egy ukrán szaklapban megjelent egy cikk az ország vízügyi sebezhetőségéről. Ebből kiderül, hogy egy emberöltő múlva az egész Földünkön megkétszereződik azok száma, akiknek nem jut elég ivóvíz. És ebben a sorban benne van Ukrajna is - írta meg a Világgazdaság.

Atombombával új medret

Moszkva még bőven a Szovjetunió idején foglalkozott ezzel a problémával. Nem mindig szerencsésen. Már a múlt század hetvenes évei előtt felvetődött a gondolat, hogy a nagy szibériai folyókat térítsék el, hogy azok az általuk szállított irdatlan édesvíz mennyiséget ne az Északi Jeges tengerbe, hanem Közép-Ázsia már akkor kiszáradóban lévő – gyapot- és gabonatermő vidékeit öntözzék velük. A tervből nem lett semmi.

Az elképzelés, hogy atombombákkal robbantsanak új medret ezeknek a folyóknak, nem vált be.

Permnél 2025-ben engedélyezték hivatalosan, hogy az 1972-ben három, Hiroshima-erejű atombombával robbantott csatornarészletet – amely időközben tóvá alakult, megteremtve a permi „Atom-tavat” – a nagyközönség is igénybe veheti fürdési, horgászási célokra. A tóban eddig is folyt illegálisan a horgászat és kapitális méretű halakat fogtak ki.

Ukrán vízlépcsők - a kirakatország részei

Ukrajnában, amit a Szovjetunió afféle Európának szóló „kirakatországgá” akart fejleszteni, ezért építettek vízerőmű-, atomerőmű rendszereket, azért telepítették ide a szovjet időkben a nukleáris nehézrakéta-gyártás egy részét is. Ez utóbbi maradékát tavaly ősszel semmisítették meg az Oresnyik hiperszónikus rakétarendszer 36, tízszeres hangsebességgel becsapódó egységből álló, nem nukleáris támadófejei.

A szovjetek a fenti okokból ötven-kilencven évvel ezelőtt minta-vízgazdálkodó országot akartak faragni Ukrajnából. Így próbálták megbékíteni a szélsőséges nacionalizmust a szocializmus elemeivel házasító ukránokat, Bandera követőit, akik még a múlt század közepén, az ötvenes évek elején is partizánharcot vívtak az erdőkben a szovjetrendszer ellen. Ott is lezajlott a magyar rendszerváltásra hírhedten a bélyegét rányomó vízlépcső-vita.

Kijev és a Fekete-tenger szintje között a Dnyeprnek körülbelül 100 méteres esése van.

Ezt használták ki a szovjet vízmérnökök energiatermelésre, vízgazdálkodásra, az atomerőművek hűtővize biztosítására. Kijevnél a „normál” vízlépcső mellé építettek egy „hidroakkumulációs” rendszert (Orosz betűszóval GAESZ-t) is amelynek a lényege: áthidalni az elektromosáram-felhasználásban és termelésben keletkező ritmuszavarokat. Azaz,

• amikor a vízerőmű Kijev felett többet termelt, mint a nagyváros ipari és lakossági áramfogyasztása,
• a felesleges elektromosság óriási szivattyúkat hajtott, amelyek egy felső víztárolóba nyomták a Dnyepr vizét.
• Amikor szükséges volt, egy vízlépcsőn, a beépített áramtermelő turbinákon keresztül leengedték a vizet a Dnyeprbe.
• Az így generált árammennyiség segített a kijevi áramgondok megoldásában.

Moszkva elárasztaná Kijevet vízzel

Ukrajna második hidroakkumulációs rendszere délen, Nyikolajev (Mykolayiv) városánál épült, neve Taslikszkaja GAESz és a Déli Bug folyó energiáját hasznosította. Építését a szovjet időkben, 1981-ben kezdték, az első két energia-részelemet 2006-2007-ben adták át. Feladatai közé tartozott a Dél-Ukrajnai Atomerőmű ellátása is elektromos árammal.

Ukrajnában még két ilyen hidroakkumulációs erőmű épült, a Dnyeszter folyón és a Kanyevi Duzzasztó-vízerőmű mellé épülő (be nem fejezett) GAESZ. Összehasonlításképpen: egész Oroszországban/Szovjetunióban négy másik ilyen erőművet építettek. Azaz Ukrajnában egymagában annyi épült, mint az egész Szovjetunióban/Oroszországban.

Ami a hagyományos duzzasztógát/vízerőmű rendszereket (oroszul GESz) illeti, a Dnyeper folyón Kijev és Kahovka között hat ilyen vízlépcső épült. A legutolsó, a kahovkai kivételével valamennyi működőképes állapotban van. A legnagyobbat, a DnyeproGESz-t 2024-ben az elszenvedett bomba- és rakétatámadások miatt lekapcsolták. Kijev fölött, a Dnyepr folyón, Visgorod városánál működik az első erőmű (8,5 méteres vízszint-eséssel). Ezt fenyegetik az orosz támadók, hogy három tonnás irányított-rakéta-póthajtóműves bombákkal lerombolják és Kijev alacsonyabban lévő részeit elönti a víz.

Vízlépcsők sora

• A második vízlépcső a Kanyevi Víztároló alsó részén, Cserkasszi város felett van. Itt a víz esése 10,5 méteres.
• A harmadik Kremencsug városában van, a hasonló nevű víztároló alatt, 17 méteres vízszint-különbséggel.
• A negyedik az egyik legjelentősebb ukrán iparváros, hadiipari központ, Dnyipro (Dnyepropetrovszk) felett van, a neve: Kámenszkoje, 12,4 méteres szintkülönbséget kezel.
• Az ötödik a DnyeproGESz, Zaporozsje városánál. A vízszint-különbség itt a legnagyobb, 35,4 méteres. Ez volt az első láncszem, már a múlt század 20-30-as éveiben tervezték a vízlépcsőrendszer létrehozását.
• A hatodik, utolsó lépcső Novaja Kahovka városánál épült, 16 méteres szintkülönbséget hidal át, mielőtt a víz elérné a Fekete-tengert.

Tologatják a felelősséget

Az ukránok az oroszokra, amazok pedig az ukránokra tolják a felelősséget a kahovkai vízlépcső-erőmű lerombolása miatt. Ez a Zaporozsje városától délre lévő, hatalmas tároló gondoskodott (volna) a Zaporozsjei (Zaporizzsja) Atomerőmű (ZAESz), Ukrajna legnagyobb, hat reaktort magában foglaló, 2022 óta oroszországi kézen lévő nukleáris erőműve víz- (és elektromos energia) ellátásáról. Az erőmű jelenleg lekapcsolt állapotban van, de a berendezések hűtéséhez szükség van vízre és elektromosságra.