Súlyosbodik a helyzet Japán és Kína között

A Reuters beszámolója szerint Takaicsi korábban úgy fogalmazott, hogy egy Kína által indított támadás Tajvan ellen Japán létét is fenyegetné, és ez akár katonai reakciót is kiválthat Tokió részéről. A kijelentések miatt magas szintű egyeztetés zajlott Pekingben, ám áttörés nem született.

Kína külügyminisztériuma jelezte: Liu Jinsong, az ázsiai ügyekért felelős főigazgató a találkozón követelte a kijelentések visszavonását. Tokió azonban elzárkózott ettől.

A japán kormányszóvivő, Kihara Minoru hangsúlyozta, hogy Takaicsi szavai „nem változtatják meg a kormány álláspontját”, és továbbra is a békés párbeszédben bíznak a tajvani kérdés rendezését illetően.

A kínai fél mindezt nem fogadta jó szívvel: Liu a találkozót „komornak” nevezte.

A feszültséget tovább növelte, hogy egy kínai diplomata fenyegető hangnemben kommentálta Takaicsi kijelentéseit a közösségi médiában. A japán kormány emiatt tiltakozott, ám ez sem vetett gátat a kínai állami médiában megjelenő éles hangvételű cikkeknek. A Hszinhua például azt írta, hogy a miniszterelnök „Japán militarista démonait idézi meg”.

A kínai médiakörnyezet miatt a tokiói nagykövetség külön figyelmeztetésben szólította fel a japánokat, hogy tiszteljék a helyi szokásokat, legyenek óvatosak interakcióik során, ne járjanak egyedül, és kerüljék a gyanús helyzeteket. Különösen a gyermekekkel utazóknak javasolnak fokozott körültekintést. A diplomáciai vita gazdasági dimenzióban is érezteti hatását. Peking arra ösztönzi állampolgárait, hogy ne utazzanak Japánba. Mivel a kínai turisták adják a Japánba látogatók közel negyedét, a turisztikai szektor részvényei azonnal meredeken zuhantak, vette észre a hirado.hu.

Több mint tíz kínai légitársaság – köztük az Air China, China Eastern és China Southern – teljes visszatérítést ajánl fel a Japánba szóló jegyekre, míg a Sichuan Airlines legalább márciusig felfüggesztette a Csengdú–Szapporo járat beindítását.

Japán gazdasági biztonságáért felelős minisztere, Onoda Kimi arra figyelmeztetett: túlzottan kockázatos gazdaságilag olyan országra támaszkodni, amely könnyen gazdasági nyomásgyakorláshoz folyamodik. Japán miniszterei arról is beszéltek, hogy egyelőre nem érzékelnek változást Kína exportellenőrzéseiben, ám a kockázatok reálisak. A legnagyobb japán üzleti szövetségek vezetői Takaichivel találkoztak, és a feszültség párbeszéddel való enyhítését szorgalmazták.

„A politikai stabilitás előfeltétele a gazdasági együttműködésnek” – hangzott el a Keidanren elnökétől.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy vasárnap kínai parti őrségi hajók jelentek meg a Japán által ellenőrzött, de Kína által is igényelt Kelet-kínai-tengeri szigetek közelében. A japán parti őrség elkergette őket. Az Egyesült Államok korábbi nyilatkozatai értelmében a japán–amerikai biztonsági szerződés kiterjed ezeknek a szigeteknek a védelmére is. George Glass amerikai nagykövet megerősítette, hogy az Egyesült Államok „teljes mértékben elkötelezett Japán védelme iránt”. Peking ezt politikai színjátéknak minősítette. Bár a dél-afrikai G20-csúcstalálkozó lehetőséget adhatna a feszültség csökkentésére, Kína közölte: a kínai kormányfő nem tervez találkozót Takaicsivel, Tokió ennek ellenére nyitott a párbeszédre.

A Cornell Egyetem Kína-szakértője, Allen Carlson szerint Japán visszautasítása – miszerint nem vonják vissza a miniszterelnöki kijelentéseket – megerősíti, hogy a két ország „késpengén táncol”.