Parajd: a román sóipari társaság szerint nem robbanásveszélyes a bányánál észlelt gázszivárgás

Az erdélyi hírportál azután kért tájékoztatást az ügyben, hogy a közösségi médiában olyan felvételek jelentek meg, melyeken a sóbánya közelében lángra lobbantják a talajból kiáramló gázt. A Salrom közölte: a szakemberek által végzett helyszíni mérések szerint a levegőbe jutó gáz nagyon alacsony koncentrációban van jelen. Ennek összetétele: metán 0,5 térfogatszázalékban, szén-dioxid 0,11 térfogatszázalékban és kénhidrogén 11 ppm mennyiségben. Az értékek jóval a robbanásveszélyes szint alatt vannak – írták.

Rámutattak: a metán és a kénhidrogén gyúlékony anyagok ugyan, de a helyszínen mért mennyiség elenyésző, és mivel a szivárgás nyílt térben történik, ez sem az emberekre, sem a természetre nem jelent veszélyt. A Salrom arról is beszámolt, hogy az elmúlt években a térségben százméteres körzetben több mélyfúrást is végeztek, amelyek során nyomás alatt lévő földgáz-felhalmozódásokat tártak fel. A szakértők szerint a mostani jelenség is a természetes gázáramlások egyik jele – hangsúlyozták. Emlékeztettek arra, hogy Romániában nem ritkák a természetes gázkitörések, a Buzau megyei Terca és a Vrancea megyei Andreiasu településen is folyamatos a gázszivárgás, mely a felszínen meggyulladva látványos, de veszélytelen lángként jelenik meg.

Kovács J. Szilamér, a Salrom geológusa a Maszolnak korábban úgy nyilatkozott, hogy a mostani szivárgás nem újdonság, hanem egy korábban is ismert gázforrás újraaktiválódása. A szakember szerint a metángáz a bánya belsejében is hallhatóan „bugyborékol”, ami a természetes gázmozgásokra utal. András József professzor, a petrozsényi egyetem tanára, bányamérnök a hírportálnak elmondta: a metángáz jelenléte zárt bányaterekben, főleg szénbányákban jellemző. Úgy értékelte, hogy mivel Parajdon nem föld alatti üregekbe történő beszivárgásról van szó, itt nincs veszély. Robbanás akkor történik, ha zárt környezetben a metángáz térfogati aránya meghaladja a 6 százalékot. A bányabiztonsági törvények szerint 2 százaléknál a bányászoknak el kell hagyniuk a helyiséget, valamint a villamosenergia-ellátást is el kell zárni, hogy ne keletkezhessen szikra – tette hozzá.

Egy, az elárasztott parajdi sóbányáról szakemberek részvételével tartott kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen Serfőző Antal hidrogeológus, a sóbányák revitalizációjával is foglalkozó GeoGold vállalatok társalapítója is problémásnak nevezte, hogy Parajdon a só mellett metángáz is van a mélyben. A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya belső tereit. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak a bányászok, hanem a településen és környékén található több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.