Külföld

Döbbenetes állítás az Északi Áramlat felrobbantásáról

Az Északi Áramlat felrobbantása óta a németeknek kell megfizetniük a politikai döntések árát

Három éve dolgoznak a német nyomozók azon, hogy feltárják a Balti-tenger alatt történt szabotázst. Mostanra egyre több bizonyíték utal arra, hogy az Északi Áramlat felrobbantása mögött ukrán katonák állhatnak, ami nemcsak Kijev, hanem Berlin számára is kellemetlen politikai botránnyá válhat.

Döbbenetes állítás az Északi Áramlat felrobbantásáról
Az Északi Áramlat-2 gázvezetéknél keletkezett gázszivárgás 2022. szeptember 27-én
Fotó: AFP/Handout/Danish Defence

A The Wall Street Journal információi szerint a német szövetségi rendőrség Potsdamban működő különleges nyomozócsoportja három éven át nap mint nap a fehér tábla előtt elemezte a Balti-tenger mélyén történt 2022-es robbantásokat. A munkájuk eredményeként mára olyan részletes képet állítottak össze, amely szerint egy elit ukrán katonai egység hajtotta végre a támadást az Északi Áramlat vezeték ellen. A művelet célja az volt, hogy elvágja Oroszország egyik legfontosabb bevételi forrását – és ezzel együtt megingassa Berlin orosz energiától való függőségét.

A robbantás után a német hatóságok hajóbérlési adatokat, telefonszámokat és rendszámokat kezdtek elemezni, így jutottak el hét gyanúsítotthoz: három ukrán katonához és négy veterán mélybúvárhoz. A csoportot a források szerint közvetlenül Valerij Zaluzsnij, Ukrajna akkori főparancsnoka irányította. A rendőrség szerint a szabotázs hadműveleti szintű, professzionálisan kivitelezett akció volt, amelyet katonai parancsra hajtottak végre.

Az áttörést egy szürke, homályos sebességmérő kamera-felvétel hozta meg, amelyen az egyik ukrán búvár arca kivehető volt.

A képet egy arcfelismerő szoftver segítségével azonosították, majd a közösségi oldalakon keresztül más szereplőket is összekapcsoltak vele. Innen vezette a nyom a lengyelországi tartózkodási helyére – ám amikor a német rendőrök kiadatását kérték, a férfit egy diplomáciai rendszámú BMW vitte át Ukrajnába.

A The Wall Street Journal szerint az akciót a varsói ukrán katonai attasé hajtotta végre, feltehetően a lengyel kormány tudtával.

Varsó elutasította, hogy kiadja a gyanúsítottat Németországnak, és hősként beszélt róla, mondván, a férfi Putyin háborús gépezetének bevételi forrását semmisítette meg. Donald Tusk lengyel miniszterelnök egyenesen gúnyolódott a nyomozáson: szerinte a probléma nem az, hogy a vezetéket felrobbantották, hanem hogy megépítették.

A kijelentés jól mutatja, mennyire ellentétesen ítéli meg a kérdést a két ország – miközben Németországban egyre többen kérdőjelezik meg, miért kellene tovább finanszírozni Ukrajnát.

Az AfD párt a közfelháborodásra is rámutatott, hangsúlyozva, hogy az Északi Áramlat felrobbantása óta a németeknek kell megfizetniük a politikai döntések árát. Kampányukban

  • a háborús támogatás csökkentését
  • és a nemzeti érdekek előtérbe helyezését sürgetik.

A párt szerint a robbantások bebetonozták a magas energiaárakat, miközben a kormány továbbra is Ukrajna fegyverkezését finanszírozza a német adófizetők pénzéből.

Egy másik gyanúsított, a 46 éves Szerhij K., korábbi ukrán biztonsági szolgálati veterán, Olaszországban bukott le, erről a Mandiner is beszámolt. A nyomozók autópálya-adatok, határátlépési információk és szállodafoglalások alapján azonosították, majd a Carabinieri letartóztatta. A férfi három ujját a levegőbe emelve, Ukrajna címerének jelét mutatva jelent meg a bíróság előtt. Ügyvédje kijelentette:

Szerhij ártatlan, de ha ő tette is, az Északi Áramlat felrobbantása katonai művelet volt Ukrajna védelmében, ezért nem büntethető.

A német rendőrség már előkészítette a gyanúsított Németországba szállítását – saját repülőgépet is biztosítottak, amely Hamburgba vinné a vádlottat, amennyiben az olasz bíróság engedélyezi a kiadatást. A döntés decemberre várható, de Berlinben már most attól tartanak, hogy a tárgyalás tovább fokozhatja a feszültséget a kormány és a közvélemény között.

A The Wall Street Journal szerint a Merz-kormány próbálja elkerülni, hogy a botrány Ukrajna támogatását megingassa, de a diplomáciai károk már így is érezhetők.

A német közvélemény egyre inkább elfogadja azt a gondolatot, hogy Kijev állhat a robbantások mögött – főként miután több német és amerikai jelentés is ugyanarra az eredményre jutott.

A lap idézett egy magas rangú német tisztviselőt is, aki szerint a diplomáciai következmények talán kezelhetők lettek volna, ha a nyomozók nem végzik ennyire hatékonyan a munkájukat. A mondat ironikus összegzése annak a helyzetnek, amelyben Németország most találta magát:

Minél alaposabban dolgoznak a saját nyomozóik, annál nehezebb fenntartani a politikai lojalitást Ukrajna irányába - írta meg a Mandiner.

Kapcsolódó írásaink