Külföld
Belgiumban a drogkartellek átvették az uralmat, a kormány tehetetlen
Ma már közhelynek számít, hogy a nyugat-európai országokban párhuzamos társadalmak alakulnak ki. Ugyanez a helyzet Belgiumban is, de most nem az illegális migránsok okozta problémával foglalkozunk. Ez a „másik” társadalom sem nélkülözi az migránsok jelenlétét, de sok flamand és vallon „polgára” is van. Nevezetesen arról van szó, hogy a drog csempészet és annak kereskedelme, gyakorlatilag leuralta az egész belga társadalmat, beleértve az igazságszolgáltatást és az államigazgatást is. Bírókat rabolnak el, ügyészeket megvesztegetnek, vagy zsarolnak meg. A miniszterek „félrenéznek”, mert félnek a drogmaffia megtorlásától, ha fellépnek ellenük.
Nem lehetett könnyű élete annak a belga bírónőnek, akit a hatóságok négy hónapig egy biztonságos házban őriztek, mert félő volt, hogy a drog kartelek elraboljál, vagy mag is ölik.
A bírónőt azért kellett védőőrizet alá helyezni, mert vette magának a bátorságot és jól beolvasott a belga igazságügyi hatóságoknak.
A terjedelmes levél – amelyet a Brussels Signal idéz – leszögezi: Belgium lesz az első európai ország, amely narkó állammá vélik. A bírónő – akinek nevét szigorúan titkolják –, ez alatt azt értette, hogy a kábítószer maffia már beférkőzött az államigazgatásba, az igazságszolgáltatásba, a rendőri szervekbe és még az antwerpeni kikötő – Európa második legnagyobb kikötője – biztonsági rendszerében is.
A bírónő szerint a bűnszervezetek hegy nagyságú pénközegekkel vesztegetik meg az alkalmazottakat, vagy fenyegetik őket.
„A nyomozások „kulcsfontosságú kikötői alkalmazottak, vámtisztek, rendőrök, városi és önkormányzati tisztviselők, sőt sajnos még igazságügyi tisztviselők letartóztatásához vezettek” – áll a panaszos levélben. A bírónő leírja, hogyan „használnak a bűnszervezetek igény szerint erőszakot, a gyilkosságtól, kínzástól és emberrablástól kezdve a fenyegetésekig és támadásokig, néha ártatlan civileket célozva meg, hogy fenntartsák hatalmukat és felszámolják riválisaikat”.
„Egy ház elleni bombatámadást, vagy fegyverek megszerezését, egy lakásbetörést, vagy egy emberrablást nagyon könnyű online megrendelni” – írta a bíró. Még csak a dark webre sem kell felmenni, sőt, nem is drága; gyakran néhány száz euró is elég” – áll a levélben.
Az önkéntes házi őrizetből írt levél szerint, „Sürgős kormányzati intézkedéseket követelt, beleértve a bírák névtelen munkavégzésének lehetőségét, valamint a belügy- és igazságügyi minisztériumokon belüli állandó kapcsolattartó pont létrehozását a fenyegetett bírák számára, egyértelmű protokollal”.
Mind ez nem egyszerűen csak belga belügy.
Az ország a NATO-nak és az EU-nak is tagja.
Mindkét nemzetközi szervezetnek a belga fővárosban, Brüsszelben van a központja. Ez talán most még nem érinti a két nemzetközi szervezet munkáját, de komolyan elgondolkodtató, hogy egy az alvilág által „átitatott” városban mennyire vannak biztonságba a két központban tárolt bizalmas dokumentumok.
A nemzetközi intézmények – mint a NATO vagy az EU székhelye – különleges biztonsági protokollokkal rendelkeznek, zártabb területek, szigorúbb beléptetés, rendőri és katonai jelenlét van. Egy brüsszeli illetékes nyilatkozata szerint: „A nemzetközi szervezetek környékén soha nem volt veszélyhelyzet,” legalábbis nem olyan mértékben, mint a város más részein. Ennek ellenére a közvetett hatások alól az ott dolgozók sem vonhatják ki magukat.
Ilyen például a közlekedési útvonalak biztonsága, a külső kerületek, ahol alkalmazottak mozognak.
Ez valós veszélyt jelent számukra.
Óhatatlanul felmerül a kérdés: Belgium még jogállam? Nehéz lenne azt mondani, hogy az. Nem kell sok idő, ahhoz, hogy a Benelux ország kivívja magának az „első európai narkó ország” kétes elnevezését.
