Külföld

Putyin ősi riválisa figyelmezteti Európát

„Bármi is történjen Ukrajnában, készüljenek fel a második hidegháborúra”

Mihail Hodorkovszkij egykori olajmágnás a Politico-nak elmondta, miért tart majd évtizedekig Oroszországnak túllépni a Moszkva által erőltetett „imperialista-katonai narratíván”.

Putyin ősi riválisa figyelmezteti Európát
Vlagyimir Putyin orosz elnök októberben lett 73 éves
Fotó: AFP/Pool/Maxim Shipenkov

Mihail Hodorkovszkij, a Kreml vezető kritikusa arra figyelmeztette Európát, hogy készüljön fel egy hosszú távú konfrontációra Oroszországgal, függetlenül attól, hogyan alakul Moszkva ukrajnai háborúja.

„Várhatóan egyfajta hidegháború lesz, ami legalább 10 évig fog tartani” – jósolta Hodorkovszkij volt olajmágnás ezen a héten egy brüsszeli zártkörű rendezvényen.

A száműzetésben élő üzletember szerint az egyetlen visszatartó erő a további orosz agresszióval szemben Európa ellen ebben az időszakban Vlagyimir Putyin elnök azon meggyőződése lesz, hogy a Nyugat hiteles katonai fenyegetést jelent.

A közel fél évszázadon át tartó hidegháború alatt a Szovjetunió és a Nyugat egymás aláásására törekedett anélkül, hogy nyílt európai konfliktust és potenciális nukleáris háborút kockáztatott volna. Vezető európai és NATO-tisztviselők jelenleg azzal érvelnek, hogy Oroszország újraéleszti a felőrlő politikáját, hibrid hadviselés taktikáival destabilizálja a Nyugatot és megosztottságot szít.

Hodorkovszkij, aki tíz évet töltött Putyin börtönrendszerében rácsok mögött, és jelenleg Londonban él, lekicsinyelte a nyugati szankciók hatékonyságát a Kreml befolyásolásában, mondván, hogy azok „bizonyos nyomást gyakorolnak az orosz gazdaságra, de semmi drámait”.

Hasonlóan szkeptikus volt azzal kapcsolatban is, hogy Ukrajna régóta tartó, orosz olajfinomítók elleni drónkampánya megbénítaná a Kreml háborús gépezetét.

„Még a legerősebb drón, még egy Tomahawk rakéta is legfeljebb két hektárt tud eltalálni” – magyarázta Hodorkovszkij, a Jukosz olajóriás korábbi tulajdonosa és egykor Oroszország leggazdagabb embere.

„Egy tipikus szibériai létesítmény jellemzően 1500 hektáron terül el. Az okozott kár olyan, mintha valakinek a lábára lépnénk” – mondta.

A valóságban, érvelt Hodorkovszkij, Putyin hatalmának megtörése reálisan csak az első két évben történhetett volna a teljes körű invázió kezdete után – ha Oroszország döntő katonai vereséget szenvedett volna Ukrajnában.

Azt mondta, ez az ablak most bezárult.

De – tette hozzá ironikusan – „Oroszországban hagyományunk van, hogy az elnökeink valamikor 70 és 80 éves koruk között távoznak.”

Putyin idén októberben lett 73 éves.

Putyin nyomása

A múlt hónapban az orosz hatóságok új büntetőeljárást indítottak Hodorkovszkij ellen, azzal vádolva őt, hogy „terrorszervezetet” vezetett, és ukrán félkatonai csoportok segítségével erőszakos hatalomátvételt tervezett.

Közleményében a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) további 22 személyt sorolt ​​fel, akik kapcsolatban állnak Hodorkovszkij Orosz Háborúellenes Bizottságával, egy ellenzéki gondolkodású, száműzetésben élő orosz csoporttal.

A megnevezettek közül néhányan már börtönbüntetést töltöttek le Oroszországban, vagy büntetőeljárás fenyegette őket politikai tevékenységük miatt. De a listán akadémikusok és üzletemberek is szerepelnek.

Hodorkovszkij egy évtizedet töltött egy szibériai büntetőtelepen, mielőtt 2013-ban kegyelmet kapott. Ez egy mérföldkőnek számító eset volt, amelyet széles körben Putyin ellenvélemények elfojtására irányuló kampányának nyitányaként tartanak számon. Bár az ügy az adócsalásra és más pénzügyi vádakra összpontosított, és a Jukosz kisajátításához vezetett, elsősorban politikai figyelmeztetésnek tekintették a Kreml kritikusai számára.

A Hodorkovszkij és szövetségesei elleni újabb vádak mindössze két héttel azután jelentek meg, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése bejelentette, hogy „párbeszéd platformot” hoz létre az orosz demokratikus ellenzéki erőkkel.

Brüsszelben nyilatkozva Hodorkovszkij azt mondta, hogy a Kreml erős reakciója azt mutatja, „mennyire nyugtalanítja Putyint az orosz demokratikus erők legitimitásának gondolata, akár szimbolikusan is”.

Bár az FSZB által megnevezett személyek már külföldön élnek, és a Kreml közvetlen jogi hatókörén kívül esnek, többen is arról számoltak be, hogy problémákat tapasztaltak európai bankokkal, és azt mondták, hogy a terrorizmus vádjai megnehezíthetik az utazást, mivel félnek az Oroszországnak való kiadatásuktól.

Hodorkovszkij a Politico-nak elmondta, hogy bízik benne, hogy egy napon visszatér a Putyin utáni Oroszországba, de figyelmeztetett, hogy évtizedekbe telik majd, mire az ország megszabadul az „imperialista-katonai narratívától”, amely Oroszországot ellenségek által körülvéve ábrázolja, és igazolja a szomszédos országok elleni támadást.

„Az én generációm nem éri meg azt a napot, amikor az orosz társadalom visszatér a normalitáshoz” – mondta.

Amikor arról kérdezték, hogy szerinte ez a kilátás elkeserítő-e, Hodorkovszkij elmosolyodott.

„Amikor az ember a nehéziparban dolgozik, hozzászokik olyan folyamatok elindításához, amelyek túlélik az embert. Egy olajmező feltárásától a termelésig 15 év vagy több is eltelhet” – válaszolta.

„A jövő ugyanolyan valóságos számomra, mint a jelen, és ez motivál engem.”

Kapcsolódó írásaink