Külföld
Fajsúlyos megállapodások születtek
Itt vannak a legfontosabb bejelentések az Orbán–Trump-csúcsról

Orbán Viktor és Donald Trump washingtoni csúcstalálkozója történelmi jelentőségű esemény volt a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Trump támogatásáról biztosította Orbánt a közelgő magyar választásokon, valamint számos gazdasági és energetikai megállapodás született a két ország között.
A tárgyalások legfontosabb eredménye, hogy Magyarország mentességet kapott az Egyesült Államok által az orosz energiahordozókra (olaj és gáz) kivetett szankciók alól. Ez lehetővé teszi Magyarországnak, hogy a Barátság és a Török Áramlat kőolaj-, illetve földgázvezetéken keresztül orosz olajat és földgázt importáljon az amerikai büntetőintézkedések megsértése nélkül.
A lépés jelentős gazdasági előnyt biztosít Magyarországnak, mert így megőrizhető az energiahordozók alacsony ára, ami kulcsfontosságú a lakossági rezsicsökkentés fenntartásához. Egyezség született az amerikai–magyar együttműködés erősítésére a nukleáris ipar területén, így Magyarország 114 millió dollár (37,9 milliárd forint) értékben vásárol nukleáris üzemanyagot a Westinghouse vállalattól.
Szijjártó Péter és Marco Rubio abban is megállapodtak, hogy az Egyesült Államok kis méretű moduláris reaktorokat (SMR) építhet Magyarországon, amelyek egy-egy nagyobb iparterület vagy város energiaellátását képesek majd fedezni. Szijjártó szerint legfeljebb 10 SMR jöhet létre. Ha mindegyik SMR megépülne, akkor a beruházás értéke elérheti a 20 milliárd dollárt, vagyis a 6,6 ezermilliárd forintot.
Ha csak öt SMR-re van szükség, akkor ez értelemszerűen megfeleződik. Ehhez kapcsolódik, hogy a Paks II. projekttel szembeni, a korábbi Biden-adminisztráció által bevezetett szankciókat teljes egészében megszüntették, így az amerikai részvétellel folytatható a beruházás. Magyarország amerikai nukleáris hulladéktárolási technológiát is vásárol, ami hozzájárul, hogy az elhasznált nukleáris fűtőelemeket a paksi atomerőmű területén biztonságosan tárolják.
A csúcstalálkozó másik mérföldköve egy 600 millió dolláros (199,5 milliárd forint) szerződés aláírása az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) importjára. Ez a lépés hozzájárul Magyarország energiaellátásának diverzifikációjához, csökkentve a kizárólagos orosz forrásoktól való függőséget, valamint további rugalmasságot biztosít a piacokon. A magyar kormány azt is bejelentette, hogy 700 millió dollár (232 milliárd forint) értékben kíván védelmi eszközöket vásárolni külföldi katonai értékesítés útján.
Tudományos téren is születtek megállapodások
Az amerikai függetlenség 250. évfordulójának 2026-os megemlékezése alkalmából a magyarországi Fulbright Bizottság a Pannónia Ösztöndíjprogrammal együttműködve kibővíti a John von Neumann Distinguished Award in STEM programot, hogy új képzési lehetőségeket biztosítson amerikai és magyar tudósok, valamint magyar diákok számára.
A magyar kormány az Amerikai Egyesült Államok által biztosított finanszírozáshoz igazodva növeli a program éves támogatását. A magyar kormány egymillió dollárt biztosít az Amerikai Katolikus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közötti közös kutatási konzorcium létrehozására, amelynek célja a mesterséges intelligencia etikus használatának vizsgálata.
Hadiipiari megállapodásokat is tető alá hozhattak
Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke és Magyarország nemzetközi üzleti kapcsolatokért felelős nagykövete a LinkedIn közösségi portálon számolt be arról, hogy tegnap tárgyalásokat folytattak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel a legnagyobb amerikai fegyvergyártó cégekkel. „A mai nap mérföldkőnek számít a magyar–amerikai együttműködés fejlődésében az űrkutatás és a védelmi ipar területén” – közölte Jászai Gellért.
A kettős adóztatást nem sikerült rendezni
2024 eleje óta Magyarország és az Egyesült Államok között nincs érvényben a több mint 45 éve kötött kettős adóztatás elleni egyezmény. Az egyezmény felmondásával megszűnt az a jogi keret, amely mérsékelte a magyar befektetők amerikai forrásból származó jövedelmének adóterhét.
Az amerikai forrásadó az osztalékokra egyezmény hiányában akár 30 százalék is lehet, míg Magyarországon az osztalékból származó jövedelem után 15 százalék szja és bizonyos esetekben 13 százalék szocho fizetendő, így a teljes adóteher nagymértékben nőhet. Ráadásul azok a vállalkozások, amelyek amerikai forrásból kapnak bevételt (például ügyfelektől, licencdíjakból), szintén nagyobb adóterhekkel számolhatnak. A washingtoni csúcstalálkozón végül nem született megállapodás a kettős adóztatást elkerülő egyezmény visszaállításáról, de Trump ígéretet tett a tárgyalások gyorsításra.
A felek az orosz–ukrán háborúra is kitértek: egyetértettek abban, hogy a háború nem tört volna ki, ha Trump lett volna az elnök 2022-ben, valamint Orbán egyértelműen kifejtette, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút a csatatéren.
„A magyar miniszterelnök győzelmet aratott”
A magyar kormány olyan időszakban ért el páratlan mentességet Amerikától, amikor lényegében mindenki más az amerikai szankciók hatásait nyögi. A Trump–Orbán-csúcs legfőbb eredményét a magyar miniszterelnökkel szemben egyébként kritikus média is elismeri – írta meg a vg.hu.
