Külföld
Brüsszel lesz a rezsiharc következő állomása
Amerika Magyarország mellé állt
A magyar családok szempontjából sorsdöntő megállapodást kötött pénteken Washingtonban Orbán Viktor és Donald Trump. Ennek értelmében Magyarország mentesül az orosz energiaszektort érintő, októberben bejelentett amerikai szankciók alól. Ez azt jelenti, hogy hazánk továbbra is vásárolhat orosz kőolajat a Barátság kőolajvezetéken és földgázt a Török Áramlat gázvezetéken keresztül a szankciók által érintett két legnagyobb orosz vállalattól, a Rosneft és a Lukoil olaj- és gázipari vállalatoktól. A döntés nem érinti Brüsszel orosz energiahordozók beszerzésére bevezetendő tilalmát.
Orbán Viktor miniszterelnök a Fehér Házban magyar idő szerint péntek este jelentette be, hogy
sikerült megvédenünk a rezsicsökkentést, a megállapodásnak köszönhetően nem emelkedik két-háromszorosára a magyar háztartások és vállalkozások energiaszámlája.
Ez pedig azt jelenti a miniszterelnök szavai szerint, hogy továbbra is Magyarországon lesz a legolcsóbb Európában a lakossági földgáz és a villamosenergia.
Brüsszel lesz a rezsiharc következő állomása
Az amerikai szankciók alóli mentesség ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Magyarország mentesül az Európai Unió tervezett korlátozása alól. A tervek szerint Brüsszel legkésőbb 2028-tól teljes tilalmat vezetne be az orosz energiahordozók megvásárlására, ráadásul úgy, hogy az uniós hatáskörbe tartozó kereskedelempolitikai szabályokat változtatná meg, vagyis a tagállamok többségi szavazata is elegendő a tilalom elfogadásához. Az Európai Bizottság nem véletlenül választotta ezt a jogi megoldást: Brüsszel mindent megtesz, hogy elkerülje Magyarország vétóját, amely borítékolható lenne, ha egy újabb szankciós csomag keretében próbálnák meg betiltani az orosz kőolaj- és földgázvásárlást.
Hortay Olivér, a Századvég Energia-és Klímapolitika Üzletágának vezetője a Mandiner kérdésére megerősítette, az amerikai szankciók alóli mentesség közvetlenül nem érinti a tervezett brüsszeli tilalmat. Kiemelte: „az amerikai és a brüsszeli szankciók két különböző mérkőzés, amelyből Magyarországnak egyelőre csak az elsőt sikerült megnyernie”. A szakértő ugyanakkor bizakodó, szerinte ugyanis
közvetetten az amerikai mentesség, valamint Donald Trump elnök kijelentései erős ütőkártyát adnak a magyar miniszterelnök kezébe Brüsszellel szemben is. Az ugyanis, hogy Trump nyilvánosan rámutatott, hogy közvetítőkön és kerülőutakon keresztül a nyugat európai országok jelentős része továbbra is vásárol orosz energiát, lerántotta a leplet ezeknek az országoknak, valamint az Európai Bizottságnak a képmutatásáról.
Ezzel pedig valamit kezdeniük kell, különben az EU szankciós politikája még a maradék hitelét is elveszíti – tette hozzá Hortay Olivér.
Magyarországnak nincs más lehetősége
Orbán Viktor amerikai kollégájának is világossá tette,
- Magyarország földrajzi adottságai nem teszik lehetővé, hogy az orosz energiahordozókat alternatív forrásból pótoljuk
- anélkül, hogy a költségek ne emelkednének jelentősen
- és hazánk ne váljon kiszolgáltatottá az alternatív beszerzési források híján.
A kőolaj beszerzése okozná a nagyobb kihívást, mivel az Ukrajna felől érkező Barátság-kőolajvezeték kiesése esetén csak a Horvátország felől érkező Adria-vezetéken keresztül lenne képes hazánk kőolajat vásárolni. A csőrendszert üzemeltető horvát állami vállalat a Janaf piaci magatartása ugyanakkor az Adria-vezetéken is nagyrészt ellehetetlenítené a versenyképes kőolaj-beszerzést, ráadásul az Adria kapacitása jóval kisebb, mint a Barátságé. A horvát vállalat a napokban is komoly problémát okozott azzal, hogy
nem teljesítette a november 6-ra vállalt szállítási kötelezettségét, így nem érkezett meg az az 58 ezer tonna Arab Light típusú kőolaj, amelyet a Mol-csoport szerződés keretében rendelt
– jelentette be a Slovnaft pozsonyi székhelyű szlovákiai olajfinomító és petrolkémiai vállalat sajtóközleményében.
A helyzetet tovább rontja, hogy egymást érik a Janaf botrányai: a cég a novemberi incidenst megelőzően, október végén tanúsított szerződésszegő magatartást, amikor arra hivatkozva tartott vissza 90 ezer tonna olajat, hogy ezt a mennyiséget műszaki okokból a vezetékben kell tartania, miután felhagyott az olajszállítással a szerbiai NIS számára, amelynek orosz tulajdonosára az amerikai kormányzat szankciókat vetett ki.
Mindez tehát azt mutatja, Magyarország az orosz kőolaj nélkül kiszolgáltatottá válna a horvát állami vállalat kiszámíthatatlanságának, miközben Brüsszel is nagyobb nyomást tudna gyakorolni hazánkra.
A horvát Janaf-botrányok tehát világosan rámutatnak, hogy a most megkötött magyar-amerikai megállapodás Magyarország energiaellátása, de összességében az ország szuverenitása szempontjából kulcsfontosságú.
