Mekkora Oroszország katonai ereje?

Fegyverek kapcsán látjuk azt, hogy Franciaország továbbra is elkötelezett híve Ukrajnának, ez ugyan nem nagy létszámmal, meg eszközökkel, de lég védelmi rakétákkal támogatja Ukrajnát, ebből négy-öt darabot küldtek eddig, illetve a Mirage vadászgépekből próbálnak még párat szállítani, de ez olyan, hogy jelenleg nincs elég pilotája Ukrajnának - mondta a Patriótának Resperger István. Sz ezredes hotzátette, ugyanez a probléma Svédországgal is, hogy kötöttek egy megállapodást, hogy vásárolnának 150 darab Gripen E típusú vadászgépet, ezekből tizet tudna jelenleg átadni Svédország, de itt is ugyanez a probléma, hogy nincs elég pilóta, tehát az F-16-osokra, Gripenekre plusz Mirazsokra kellene kiképezni a pilotákat, ez általában legalább két évet vesz igénybe. Emlékeztetett, az amerikaiaktól Zelenszkij elnök úr bejelentette, hogy Patriot rakétákat vásárolna 25 darabot, ebből ugye 1,1 milliárd dollárba kerül egy készlet, 65 embert kell ezekre kiképezni, és nagyon jól látjuk, hogy 5 darabnál többet évente nem tudnak átadni Ukrajnának, tehát ígéretekből van, illetve egy darab Patriot rendszert adott át mostanában Németország, ez meg is érkezett Ukrajnába, ez egy város védelménél nagy segítség lehet. Ezeket látjuk, ami fegyverzet.

„Ami még vita tárgya, az az orosz befagyasztott vagyon, 140 milliárd euróról van szó, egyelőre Belgium, Olaszország és több más ország is mondta, hogy iszonyú válaszokat fog előkészíteni Oroszország, nem kellene odaadni Ukrajnának ezt a pénzt, majd állapodjanak meg, legyen békemegállapodás, és majd akkor lehet erről dönteni” - fogalmazott a szakember.

Resperger István kifejtette, körülbelül októberben 468 négyzetkilométert foglaltak el az oroszok, tehát növekedett ez a terület. Zaharova külügyiszóvivő meg is jegyezte, hogy minél több pénzt kap Ukrajna támogatásra, annál több területet veszít, ezen is érdemes elgondolkodni. Illetve jól látható, hogy napi drón támadások vannak, ugye ezek este, éjfél körül kezdődnek és hajnali négyig tartanak. Behatolnak Ukrajna teljes területére. A dróngyártás körülbelül 4000 darabra futott fel havonta, ebből a napi bevetési arány 200 darab legalább. A másik, amit a térképeken látunk és nem látunk, az leginkább a Ukrán hadsereg főparancsnokát lepte meg. Pokrovsz közelében egy harcállásponton tájékoztatták a helyzetről, és a két térkép nem stimmelt, amit látott, illetve ami a valóság. Tehát Pokrovsz egy nagyon régóta tartó történet, körülbelül egy éve ostromolja Oroszország. Rendkívül fontos volt ez a város az ukránoknak, innen látták el a Déli frontot, itt fontos vasútvonalak, autópálya csomópont és egy logisztikai központja volt az ukrán haderőnek - jegyezte meg az ezredes.

Kiemelte, azt tudjuk, hogy a stratégiai kommunikációban olyan történések lehetnek, amit már megszoktunk az ukrán stratégiai kommunikáció Mariopul és Bakhmuthnál. Azzal kezdik, hogy soha nem esik el a város, aztán elakadnak az orosz rohamok, ez csak photoshop, nincsenek ott az oroszok. És a vége mindig az, hogy tulajdonképpen nem is volt stratégiai jelentésségű, pedig ez egy 110 ezer fős agglomerációs város volt Minográddal együtt. „Én azt gondolom, hogy ezt láttuk mindig is és kommunikációból már a 20-as években 203 tévéállomást építettek ki az ukránok, hogy elérjék az ukrán népességet, illetve több rádióállomást és 2000 újságírót képeztek ki, hogy a nyugati narratívát és ezt a háborús narratívát ők közvetíthessék” - húzta alá Resperger István.

Hozzátette: „Nem egy emberrel beszélünk ukrán oldalon is, tehát Kárpátalján még azt magyarázzák az embereknek, akiket visznek a frontra, hogy Bakhmut még nem esett el. Tehát azért a kommunikációban lehet ezt egy ideig játszani, de szerintem átfordult Ukrajna is. Láttuk a tüntetésekben Zelenszkij ellen, tehát most 26 százalék körül van az, aki azt mondta, hogy még egy kicsit harcoljunk. A többség azt mondja, mindegy mennyi terület megy el, adjuk oda a békéért, mert többet ér az, hogy a gyerekeink végre nem óvóhelyen tanulnak”.

Kifejtette, közben az orosz elnök új fegyverek bevetését jelentette be, amelyekből az egyik a Burevesztnyik Skyfall fedő nevű rakéta, ami egy nukleáris meghajtású manőverező robotrepülőgép, 14 ezer kilométer a hatótávolsága, és nyilván egy atomreaktornak, azaz repülő Csernobilnak hívják a szakértők, hiszen ez a rakéta képes alacsony magasságon, nagyon nagy sebességgel mozogni, kikerülni a légvédelmet, a célpontokat, és általában a 10-15 Mach sebességet a légvédelmi rakéták nem tudják elfogni, ilyen például a Kinzsal rakéta is, ezzel is szenved a légvédelem. Ez az egyik eszközük, nyilván nukleáris eszközök alkalmazására lehet használni, illetve a Poseidón a másik, és ugye a védelemre is fordítanak időt az oroszok, mert tudják, hogyha nagyobb hatótávolságú rakétákat kap Ukrajna, Moszkva lesz nekik egy célpont, így most az S-300, 400 kilométeres ható távolságú rakétáikat csoportosították Moszkva köré, illetve ami érdekesség, hogy több kutatóintézet 13%-ra becsüli most a békekötés lehetőségét, hogy az oroszok bemutatták ezt a Burevesztnyik nevezetű fegyvert. A másik fegyver, a Poseidón, ez egy 20 méter hosszú, két méter átmérőjű rendkívül nagy torpedó. Kettőtől száz megatonnáig képes atomfegyvert hordozni. Tízezer kilométeres hatótávolságot érhet el. Ez is nukleáris meghajtású, teljesen személyek nélküli autonom fegyver.Ezt általában nagy tengeralatjárókról indítják, mint a Belgorod nevezetű. Ezek bocsájtják ki ezeket a drónokat.

Az ezredes emlékeztetett, az oroszok szívesen mutatnak be videókat. 2014 óta látjuk Putyin elnököt, hogy mindig valami csodafegyvert mutat be. A Burevesznyikből 12 indítási kísérletből kettő sikerült. A Poseidonból sincs még olyan mennyiség, hogy az egész világ most rettegni kezdjen, tehát ezek jelzések, hogy nagyon nagy fegyverrendszereik vannak. Ha ezek tömegesen kerülnek bevetésre, illetve gyártásra, akkor kell elgondolkodnia a NATO-nak.

Amerikának mindenképpen célja, hogy Oroszországot minél közelebb tudja vonni magához politikai, gazdasági, katonai téren, és eltávolítani Kínától. Azt most már a Trump adminisztráció is látja, hogy a kisebbik probléma Ukrajna és Oroszország, sokkal inkább Kína a kérdés a gazdasági háború és a ritka földfémek kapcsán, és ugye az is fontos kérdés, hogy meddig lehet őrizni a kismadarat Ukrajnát. Ugye Oroszország, ha minél nagyobb területeket, a Donyecket megnyeri, mert ugye például Pokrovszkal a koksz- és széngyártásnak a fellegvára is elszáll, tehát minél nagyobb területeket szerez meg, akkor Ukrajna már nem tud mit adni az Amerikai Egyesült Államoknak, tehát nem lesz sok ritka földfém, bár elég gazdag ezekben - húzta alá Resperger István.

Kifejtette: „Én azt gondolom Ukrajnában három dologban néztek félre. Egyrészt ugye hamisan közölték a nép felé, hogy ők NATO-tagok lesznek annak ellenére, hogy háborúznak. Az Amerikai Egyesült Államoknak most gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy Európának eladja a fegyvereket, azok továbbadják Ukrajnának. Viszont ha Ukrajna rendkívül nagy területeket veszít, és mondjuk szélsőségesek jutnak uralomra, akkor Ukrajnának a kezét el fogja engedni az Amerikai Egyesült Államok. Európának is rendkívül nagy szüksége van Amerikára, mert Oroszország Amerikával mérhető együtt. Az oroszoknak 5800, az amerikaiaknak 5500 atomfegyverük van. Ami Európában van, az 295 Nagy-Britanniában, és 250 darab a franciáknál. Tehát a stratégiai szint az mindig is az orosz-amerikai szint lesz. Európa most, ha tetszik, ha nem mind gazdaságilag a vámokkal, a katonai eszközök átadásával háttérbeszorult, bár nagyon igyekszik, mert körülbelül ebben a fél évben 2,2 milliárd euróért adott át fegyvereket”.

Megjegyezte, ezek a fegyverbemutatók azért jelzik Európa sebezhetőségét. Az amerikai légvédelmi rendszerek, az amerikai 20 ezer vadászgép, a 12 repülőgép hordozó nélkül Európa azért egy kicsit lecsupasszított hatalom. Gondoljunk bele, az új orosz drónok Lisszabon kivételével teljes Európát lefedik 2500 kilométeres hatótávolsággal. A másik az atomfegyverek kérdése, ezeket csak Amerika tudja ellensúlyozni. Tehát itt Európának mindenképpen figyelembe kell venni a realitásokat, és a most bejelentett csapatkivonások is két dolgot jeleznek. Egyrészt mennyire fontos Amerikának az európai kontinens rész, tehát az, hogy most elviszek kettő, négy, hat, tízezer katonát, ez nem számszakilag jelent problémát Európának, hanem az, hogy a nagyszövetséges másképp gondolja, tehát ő inkább az amerikai és dél-amerikai problémákra akar összpontosítani. Ugye Trump elnök meghirdette a határzárat, a migráció elleni küzdelmet, a drog ellenes küzdelmet, ehhez katonák kellenek, más nem tudja felvenni ezekkel a harcot. Tehát Európának nagyon el kell gondolkodnia hosszú távon - hívta fel a figyelmet.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy a feleknek most nem érdeke a tűzszünet. Amerika tud fegyvert gyártani, szállítani, pénzt kap érte. Az oroszok nyerésben vannak, ők előre szeretnének menni, bár sok vesztességük van. Az ukrán rendszer meg bármennyire is nem tetszik, ez egy korrupt rendszer azoknak a haduraknak és azoknak a ukrán lovagoknak a pénznyelő helye, akik a frontra szállítanak, akik a különböző beszerzéseket végzik. Nem véletlen, hogy az amerikai segélyek felét nem tudták megmondani, hogy hol van. „Tehát tessék elgondolkodni, hogy kit is támogatnak, úgy, hogy a energiárak például Németországban 22-höz képest háromszorosára felmentek” - fogalmazott Resperger István.