Németországban és Lengyelországban egyre nagyobb a feszültség az ukrán menekültek miatt

Ukrajna augusztus végén váratlanul lazított a fiatal ukrán férfiak kiutazási szabályain, de Kijev nem gondolta át, hogy ez mekkora hangulatváltást eredményez majd a szomszédos lengyeleknél és a legtöbb menekültek eddig befogadott németeknél.

A berlini politikusok attól tartanak, hogy a Németországba érkező ukrán férfiak számának meredek növekedése csökkentheti a Kijevnek nyújtott katonai segélyek támogatottságát.

A politikusok Németországban és Lengyelországban – ahol az Európai Unión belül a legnagyobb ukrán menekült populáció él – a bumeránhatástól tartanak, miután az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt az országukba belépő fiatal ukrán férfiak száma azt követően, hogy Kijev lazított a kilépési szabályokon. Ugyan általában mindkét országban a többség kedvezően viszonyul Ukrajnához, ám a menekültek növekedése egyre inkább aggodalmakat vált ki, amely a Politico megfogalmazása szerint a szélsőjobboldali pártokat erősíti.

Németországban Friedrich Merz kancellár kormányzó konzervatívjai arra figyelmeztetnek, hogy bár az ország továbbra is fogadja az ukrán menekülteket, az ukrán ügy nyilvános támogatottsága csökkenhet, ha a fiatal férfi emigránsok elkerülik a katonai szolgálatot.

A háború kitörése után – 2022 februárja – Ukrajnában hadiállapotot hirdettek és a 27 és 60 év közötti férfiak közül bárki behívható volt. Később ezt a korhatárt 25 évre szállították le. Ugyan a 18 év feletti fiatalokat nem kötelezték katonai szolgálatra, viszont egészen 2025 augusztusáig ők sem hagyhatták el az országot. Az enyhítás nyomán indultak tízezrével a fiatalok elsősorban Lengyelországba, Csehországba és Németországba.

A Politico adatokat kért a menekültek kapcsán a lengyel határőrségtől, és ezekből kiderül, hogy míg 2025 elejétől augusztus végéig összesen 45 ezer, 18 és 22 év közötti ukrán férfi lépett be Lengyelországba, addig az utazási korlátozások bejelentését követő két hónapban 98 500 férfit regisztráltak, vagyis nagyjából napi 1600 embert.

A német sajtóban napvilágra kerültek a német belügyminisztérium adatai, amelyek szerint amíg augusztus közepén heti 19 fiatal ukrán férfi lépett be az országba, addig ez a szám októberre már heti 1400-1800 közé emelkedett.

Az Európai Unión belül messze Németország és Lengyelország fogadja a legtöbb ukrán menekültet. Az Eurostat adatai szerint mintegy 1,2 millió ember érkezett eddig. A növekvő feszültségekre reagálva jobboldali politikusok azzal érvelnek, hogy túl sok szociális juttatást kapnak a menekültek.

Karol Nawrocki lengyel elnök a közelmúltban megvétózta az ukránok megsegítéséről szóló törvényt, mondván, csak azok kaphatnak juttatást, akik Lengyelországban dolgoznak és adót fizetnek.

Hasonló követeléseket fogalmazott meg többször Németországban az Alternatíva Németország (AfD) is, amelynek most a legnagyobb a támogatottsága az országban. Az ukránoknak nyújtott jóléti kifizetések leállításának követelése mellett a párt az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek iránti szkepticizmusáról ismert.

Merz koalíciója – amelyre egyre nagyobb költségvetési nyomás nehezedik, és általában csökkenteni akarja a jóléti kiadásokat – olyan törvénytervezeten dolgozik, amely megtagadná az ilyen juttatásokhoz való jogot.

„Sokaknak vannak vegyes érzései azzal kapcsolatban, hogyan kell bánnunk a hozzánk menekült, esetleg szociális ellátásban részesülő, katonakorú fiatal ukrán férfiakkal” – mondta a POLITICÓ-nak Sebastian Fiedler, a Merz-féle konzervatívokkal koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) képviselője. Fiedler azonban, aki a belügyi bizottság SPD-csoportját vezeti, hozzátette, hogy Merz konzervatívjaival ellentétben frakciója nem látja szükségét az azonnali cselekvésnek.

A Németországban zajló vitát Markus Söder bajor miniszterelnök, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője kezdeményezte, amelyhez a belügyminiszter is tartozik. Söder azt javasolta, hogy uniós szinten korlátozzák az úgynevezett ideiglenes védelmi irányelvet, ha Kijev önként nem csökkenti az érkezések számát. A szabályok automatikusan védett státuszt biztosítanak azoknak az ukránoknak, akik 2022 februárja után léptek be a blokkba. „Szolidaritásunk megmarad, de ehhez világos szabályokra és felelősségre van szükség mindkét oldalról” – fogalmazott Söder.