Nincs rezsicsökkentés, nincs energiabiztonság

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Párizsban megrendezett Nukleáris Világkiállítás panelbeszélgetésén kiemelte, hogy Magyarország tengerparttal és jelentősebb kőolaj- vagy földgázmezőkkel nem rendelkező országként egyedül az atomenergia révén lehet képes biztonságos, megbízható, környezetbarát módon és olcsón kielégíteni az elkövetkező évek során exponenciálisan növekvő elektromos áram-igényét.

Aláhúzta, hogy ezért egyrészt dolgoznak a meglévő reaktorok élettartamának kiterjesztésén, másrészt két újabb, összesen 2400 megawatt teljesítményű blokk építése is zajlik.

Illetve hozzátette, hogy utóbbi jelenleg Európa legnagyobb nukleáris beruházása, amelyen ráadásul a kontinens legjobb vállalatai dolgoznak együtt.

Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy a nukleáris ipar az utolsó olyan területek egyike, ahol a józan ész alapján még továbbra is lehetséges a kelet-nyugati együttműködés, amire szavai szerint a paksi bővítés kiváló példa, ugyanis az orosz Roszatom mellett francia és német cégek is részt vesznek a projektben.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a magyar atomerőmű-beruházás nem áll szankciók hatálya alatt sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok részéről, így a munkálatokat fel tudják gyorsítani.

„Erre azért van szükség, mert nukleáris energia nélkül Magyarországon hosszú távon nincs biztonságos energiaellátás. És nukleáris energia nélkül nem tudjuk fenntartani Európa legalacsonyabb áramárait a magyar családok számára” – figyelmeztetett.

„Éppen ezért a nukleáris ipart érintő minden negatív diszkrimináció ellentétes a nemzeti érdekeinkkel” – fűzte hozzá.

Majd kifejtette, hogy Pakson folyik a talajkitermelés, a szükséges 3,5 millió köbméter földből kétmilliót már kiástak, a talajszilárdítás céljából tervezett 75 ezer cölöpből pedig már 43 ezer megvan. Emellett a szükséges 124 épületből harminc készen áll, 47-nek pedig zajlik az építése.

„A hosszú gyártási idejű eszközök három ország hat városában készülnek, köztük Franciaországban (…) Mivel az utolsó engedélyek megszerzése folyamatban van, az első beton öntésére február elején kerül sor, s ezzel a projekt már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is ’építés alatt álló atomerőműnek’ fog minősülni. A két új reaktort pedig a következő évtized elején kell rácsatlakoztatni majd a hálózatra”„ – mondta.

A miniszter a magyar kormány diverzifikációs erőfeszítéseivel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy hazánk a földrajzi és fizikai adottságai miatt nagyban függ az energiaimporttól, ezért a kiszolgáltatottságát csak a nukleáris kapacitásai bővítésével tudja csökkenteni.

Kulcskérdésnek nevezte a diverzifikációt, ugyanakkor kijelentette, hogy ez alatt nem bizonyos források kiváltását értik, hanem új forrásokat bevonását. Illetve egy rendkívül fontos alapelvnek minősítette azt is, hogy a nemzeti energiamixről szóló döntéseknek nemzeti hatáskörben kell maradniuk.

Emlékeztetett, hogy 2028-tól a francia Framatome is fog nukleáris fűtőanyagot szállítani Magyarország számára, és hasonló tárgyalások zajlanak az amerikai Westinghouse-zal is fűtőanyag beszerzéséről, ami reálisan 2028-2029-től kezdődhet meg, mivel az engedélyezési folyamat két-három évig tarthat. Illetve – mint közölte – egy másik amerikai céggel is egyeztetések folynak, hogy a technológiájukat alkalmazzák a kiégett fűtőelemek tárolására Pakson.

Végezetül pedig megerősítette, hogy a jövő a kis méretű moduláris reaktoroké (SMR), ezért a kormány nemrég megállapodást írt alá az amerikai technológiák esetleges jövőbeli használatáról.

Úgy vélekedett, hogy erre rendkívül nagy szükség van, mivel hazánkban évről évre beruházási rekordok dőlnek, hatalmas ipari létesítmények jönnek létre, s mindez rengeteg villamos energiát igényel.