Összeomlik Merz koalíciója?

„Túl sok nyilvános beszélgetést értelmeztek vitának” – érvelt Merz a múlt héten a konzervatív kereszténydemokraták és a balközép szociáldemokraták (SPD) széteső koalíciójával szemben – írja a Politico.

„A kormánynak meg kell oldania a problémákat. És nem keltheti azt a benyomást, hogy megosztott” – folytatta Merz. „Akkor a lakosság bizalma a politikai pártokban és az érintett egyénekben is fokozatosan újra megnő.”

A bal- és jobbközép vezető politikusai vitatkoznak a kulcsfontosságú kormányzati politikákról, ez pedig kihat Németország helyére az EU-ban, és egyre több kétség merül fel a koalíció hosszú távú fennmaradási kilátásaival kapcsolatban is.

Az Insa közvélemény-kutató intézet Bild számára készített felmérése szerint a németek kevesebb mint egyharmada gondolja úgy, hogy a koalíció képes lesz kormányozni a 2029-es törvényhozási ciklus végéig, a kormány támogatottsága pedig rekord alacsony szintre, mindössze 25 százalékra esett vissza.

Ugyanakkor a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) a POLITICO Poll of Polls adatai szerint a közelmúltban megelőzte Merz konzervatívjait, és egyre növekvő ereje fokozza a koalíciós feszültségeket.

Merz kereszténydemokratái májusi hivatalba lépése óta megpróbálják elvenni a szelet a bevándorlásellenes AfD vitorláitól azzal, hogy a migráció elleni fellépés élére álltak. Merz kisebbik koalíciós partnerének, az SPD-nek a tagjai azonban egyre inkább megpróbálnak eltávolodni attól a diskurzustól, amelyről azt mondják, hogy egyenesen a szélsőjobboldal kézikönyvéből származik. Az SPD parlamenti frakcióvezető-helyettese, Wiebke Esdar odáig ment, hogy csatlakozott a hétvégi Merz-ellenes tüntetésekhez.

A koalíció zavaros belharcainak egyik kiemelkedő példája a katonai besorozás körüli vita, amely a hadsereg jövőjéről és arról is vitát váltott ki, hogy mennyire kellene jelen lennie Németország nemzeti identitásában. A Bundeswehrnek 2035-re el kell érnie a 260 000 katonát a jelenlegi körülbelül 180 000-ről. A Boris Pistorius védelmi miniszter által támogatott SPD azzal érvel, hogy a kényszer csak hatékonyságvesztést eredményezne Németország újrafegyverkezése szempontjából kulcsfontosságú időszakban. Pistorius már meghiúsította a két parlamenti csoport közötti kompromisszumot, elutasítva a kötelező elemek újbóli bevezetését.

Miközben az SPD megpróbálja megvédeni a fiatalokat a kötelező behívótól, egy teljesen más generációs kérdés lázadást váltott ki Merz saját blokkján belül: a nyugdíjreform. Az SPD munkaügyi minisztere, Bärbel Bas a jelenlegi, az átlagbérek 48 százalékában meghatározott nyugdíjszintet szeretné 2031 után is rögzíteni. Azt állítja, hogy a védelem elengedhetetlen a juttatások csökkentésének megakadályozásához, amikor a német baby boom generáció az évtized későbbi szakaszában nyugdíjba vonul.

Egy fiatalabb kereszténydemokrata törvényhozókból álló csoport szerint Bas reformja 2040-ig körülbelül „115 milliárd euró többletköltséget” jelent, áll a Politico által megtekintett, a reformot megakadályozni kívánó 18 törvényhozó állásfoglalásában.

A koalíció patthelyzetét Brüsszelben is érzik. Az EU 2035-ös fokozatos kivezetése a belső égésű motorokból – ami kulcsfontosságú kérdés a német autóipar számára – egy másik kockázatos kérdés, amely rávilágít Németország gyengülő befolyására az európai ipari átmenetben. Merz Kereszténydemokrata Uniója és az SPD előzetesen támogattak egy kompromisszumot, amely elvileg fenntartaná az EU 2035-ös tilalmát, miközben kivételeket teremtene a plug-in hibridek, a kis belső égésű motorral működő „hatótávolság-növelő” járművek, valamint egyes szintetikus üzemanyagok számára.

A Bajor Keresztényszociális Unió, Merz CDU-jának testvérpártja, azonban határozottan elutasította ezt. Markus Söder bajor miniszterelnök a tilalmat Németország ipari lelke elleni támadásnak minősítette, és figyelmeztette Brüsszelt, hogy vonja vissza az „ideológiai szabályozásait”.

Angela Merkel volt kancellár hosszú, 2005 és 2021 közötti uralkodása alatt Németország jóléte három pilléren nyugodott: a Kínába irányuló exporton, az olcsó orosz gázon és az Egyesült Államok NATO-n keresztüli védelmén. Mindezek azonban összeomlottak, megsemmisültek a kínai piaci korlátozások, Moszkva teljes körű ukrajnai inváziója és Donald Trump elnök azon felvetése miatt, hogy megkérdőjelezték az Egyesült Államok európai biztonsági garanciáit.

„Németország viszonylag kedvező feltételeket teremtett és élvezett a Merkel-korszak alatt – gazdaságilag, geopolitikailag stb. –, és kevés intézkedés történt a jövőre nézve” – mondta Grotz, a politikatudományi professzor. „Ezért vannak nehézségek most nemcsak egy, hanem sok területen.”