Külföld
Fogytán Ukrajna pénze
Európának most kell lépnie
A háborúkat nemcsak a frontvonalon vívják, hanem a pénzügyi erőpróbákban is. Ukrajna most ennek a valóságnak a peremén áll: pénze február végére elfogyhat, miután Donald Trump amerikai elnök leállította Washington támogatását, és az orosz támadások tovább pusztítják az ország energiahálózatát. A The Economist szerint Európa előtt most egyedülálló lehetőség nyílt – nemcsak Ukrajna megsegítésére, hanem saját jövőjének formálására is.
Óriási költség, mégis történelmi alku
A háború ára döbbenetes: 2025 végéig Ukrajna katonai kiadásai, valamint a külföldről érkező fegyverek és támogatások összesen mintegy 360 milliárd dollárra rúgnak. Az idei évre becsült 100–110 milliárd dollár már az ország GDP-jének felét teszi ki.
A finanszírozás három pilléréből kettő összeomlóban van: az amerikai támogatások megszűntek, Ukrajna pedig nem tud több hitelt felvenni.
Az államadósság a GDP 110 százalékára nőtt, a költségvetési hiány pedig a gazdaság ötödét emészti fel.
A helyzet súlyossága miatt Európa maradt az egyetlen reális forrás – ám az unió mélyen megosztott abban, hogyan segíthet.
Október 23-án az EU vezetői nem tudtak megállapodni egy új ukrajnai hitelről, amelyet 163 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon fedezne. Belgium, ahol ez az elszámolóház működik, ellenzi a tervet, az északi országok a közös hitelfelvételtől tartanak, Franciaország pedig attól, hogy a friss pénzek amerikai fegyvervásárlásra mennének. A korrupciós kockázatok is fékezik a döntést.
Oroszország gyengül, Európa erősödhet?
A The Economist szerint azonban Európa két kulcsfontosságú előnyt is szerezhetne, ha vállalná a finanszírozást. Az első: felfedhetné Oroszország hosszú távú pénzügyi gyengeségét.
Moszkva eddig 200-500 ezer katonát vesztett, a háború költségei pedig egyre nehezebben tarthatók. A hivatalos védelmi kiadások jövőre elérik a 160 milliárd dollárt, miközben az orosz gazdaság stagflációval, 8 százalékos inflációval és 16,5 százalékos kamatlábakkal küzd. A növekedés gyakorlatilag megállt, a háború okozta költségek pedig előbb-utóbb pénzügyi válságba sodorhatják az országot.
Ha Európa képes lenne megmutatni, hogy legalább öt évig hajlandó finanszírozni Ukrajnát, azzal világossá tenné: Putyin nem tudja pénzügyileg kifárasztani a Nyugatot.
Az európai függetlenség esélye
A második nagy előny a stratégiai önállóság megszilárdítása lenne. Trump ingadozó NATO-politikája után Európának saját pénzügyi és katonai kapacitásra van szüksége. Egy négyéves, 390 milliárd dolláros program – fegyverekkel és költségvetési támogatással – GDP-arányosan mindössze 0,4 százalékos éves terhet jelentene a nem amerikai NATO-tagoknak.
A tét óriási: ha Európa nem lép, Ukrajna veresége egy instabil, félig bukott államot hagyhat maga után, amelyet Oroszország saját katonai bázisává tehetne.
A közös hitelfelvétel erősítené az eurót
Az orosz eszközök lefoglalása önmagában nem elég – 230 milliárd dollár hiányzik a teljes fedezethez. A közös uniós kötvénykibocsátás nem gyengítené, hanem megerősítené az eurót, mélyítené az egységes tőkepiacot, és új lendületet adna az uniós védelmi iparnak.
Rövid távon Európának amerikai fegyvereket kellene beszereznie Ukrajna védelmére, de hosszabb távon a hangsúlyt az európai és ukrán hadiipar fejlesztésére kell helyezni.
Bár Oroszország Kínától is kaphat támogatást, és az EU–NATO döntéshozatal továbbra is nehézkes, Európának most kell felismernie saját gazdasági és katonai súlyát. Az unió gazdasága tízszer nagyobb, védelmi költségvetése pedig négyszerese Oroszországénak – írta meg a hirado.hu.
A The Economist szerint Európa számára ez nem egy kellemetlen költségvetési tétel, hanem történelmi alkalom: „Ukrajna támogatása hatalmas számla – de egyben történelmi alku. Európának nem kerülnie kell, hanem megnyernie a pénzügyi háborút.”
