Itt van Putyin brutális lépése

Trump október 22-én jelezte, hogy az ő és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti budapesti találkozóra csak később kerülhet sor. Ezt azzal indokolta, hogy a találkozó most nem hozná meg a várt eredményt. „Töröltük a találkozót Putyin elnökkel, nem érezzük helyénvalónak. Nem vinne bennünket oda, ahova jutni akarunk, ezért töröltem. A jövőben fogjuk megtartani” – húzta alá. Trump aki ezzel párhuzamosan szankciókat is bejelentett a két legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyeft és a Lukoil ellen.

Putyin nem sokkal később maga is reagált a fejleményre. Az orosz elnök arról beszélt, hogy a tervezett budapesti békecsúcs ötlete „teljes egészében az amerikai féltől” származott, Donald Trump amerikai elnök a legutóbbi telefonbeszélgetésük során maga vetette fel a magyar fővárost helyszínként, dereül ki a Világgazdaság cikkéből.

Jelezte, hogy ő maga egyetértett a kezdeményezéssel, de hozzátette, hogy egy ilyen eseményt alaposan elő kell készíteni. „Hiba lenne felkészületlenül belevágni, és eredmény nélkül távozni” – fogalmazott.

Budapesti békecsúcs helyett itt van Putyin brutális lépése: a Jarsz

Azonban arra is fény derült, hogy ezzel párhuzamosan más jelentős események is zajlottak az ukrán háborús helyzettel összefüggésben. Az egyik fontos ukrán információs központ azt írta, hogy „Putyin ismét az atomgombbal játszik diplomácia helyett”.

Arról számoltak be, hogy Oroszország újabb stratégiai nukleáris erőgyakorlatot hajtott végre:

• a pleszecki űrrepülőtrről fellőtték a Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétát (egy ilyen egység látszik az alábbi videón), amely képes nukleáris töltet hordozására,
• és állítólag Szineva-rakétát is kilőttek.
• A Tu-95MS stratégiai bombázókról pedig cirkálórakétákat indítottak.

Az ukrán oldal megjegyzi, hogy bár a Kreml ezekről hivatalosan „tervezett gyakorlatként” számolt be, de miután Putyin személyesen vett a teszteken és ennek az orosz médiában is nagy visszhangja volt, szerintük mindez inkább utal „katonai megfélemlítésre”. Az ukrán médiában szintén ez a narratíva jelent meg a történtekről.

Tény, hogy az orosz elnök Putyin maga adta ki a parancsot a szárazföldi, légi és tengeri telepítésű interkontinentális ballisztikus rakéták indítására. Ugyanakkor orosz csúcsfegyverekről van szó: a Jarsz akár 11 ezer kilométeres hatótávolságra is képes, az interkontinentális ballisztikus rakéta lehetővé teszi az Egyesült Államok területének elérését.

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök a gyakorlat kapcsán arról beszélt, hogy annak célja „a nukleáris fegyverek használatának”, az ilyen eljárásoknak a tesztelése volt.

A Jarsz (vagy RS-24) egy stratégiai rakétakomplexum, amelynek alapját egy szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéta adja. Oroszország 2009-ben vette fel a fegyverzetébe. A komplexum osztott robbanófejjel van felszerelve, akár 3-6 egységet is tartalmazhat, amelyek mindegyike külön célt képes megsemmisíteni.

A rakéta repülési sebessége állítólag eléri a Mach 14-et (a hangsebesség 14-szeresét), robbanóereje pedig egymillió tonna TNT-nek (egy megatonnának) felel meg. Az oroszok állítják: egyetlen rakétavédelmi rendszer sem képes lelőni, és a Jarsz képes teljesen megsemmisíteni egy kisebb várost.