Most három EU-ország támaszkodik a láp taktikára

2022 márciusának elején Kijevtől északra robbant fel egy robbanószerkezet, amely ma is alakítja az egész régiót és az ottani katonai helyzetet. A detonáció teljesen elpusztította az Irpin-víztározón található Kozarovicsi-gátat. Az alatta lévő árterületeket kilométereken át víz árasztotta el.

Egész falvakat árasztott el a víz, aknákat és fel nem robbant bombákat is szétszórva. Ettől kezdve az így létrejött vizes terület leküzdhetetlen akadályt jelentett az orosz támadók számára. Segített megakadályozni Kijev elfoglalását.

A NATO külső határain, Lengyelországban és Finnországban az ilyen vizes élőhelyeket egyre inkább a védelem támogatására használják az esetleges orosz invázióval kapcsolatos aggodalmak miatt.

Mindkét ország fontolgatja a lecsapolt lápok és mocsarak védelmi akadályként való újranedvesítését. Ez a környezet számára is előnyös lehet.

Litvánia a Fehéroroszország és Oroszország határán lévő hatalmas tőzeglápokat is újra el akarja árasztani- a balti államok új védelmi vonalának részeként. 2026-tól mintegy 40 000 hektár tőzegláp újranedvesítését tervezik. Az első kísérleti projektek már a jövő évben elkezdődnek – a Honvédelmi Minisztériummal szoros együttműködésben.

Az élő, nedves tőzeglápok hatalmas mennyiségű CO2-t tárolnak. A száraz tőzeglápok viszont sok üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Az egészséges tőzeglápok helyreállítása ezért az EU éghajlat-politikai céljainak eléréséhez is elengedhetetlen.

Jelenleg azonban Európa mocsarainak nagy részét lecsapolták mezőgazdasági célokra. Ez nagy mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, így károsítja az éghajlatot.

Hogyan erősítik a finnországi tőzeglápok a védelmi képességet

A finn kormány jelenleg az ország keleti részén, az orosz határ közelében fekvő területeket vizsgálja, különös tekintettel a lápokra, vizes élőhelyekre és az olyan holtfaerdőkre, amelyek természetes akadályt képeznek.

„A helyreállított tőzeglápok természetes akadályként szolgálhatnak, amelyek korlátozhatják a katonai felszerelések mozgását és javíthatják Finnország védelmi képességét" - mondta a finn környezetvédelmi minisztérium a DW-nek adott írásbeli nyilatkozatában, számol be a focus.de.

A finn környezetvédelmi minisztérium jelenleg munkacsoportot állít fel a konkrét tervek és a védelmi célú renaturálás mértékének értékelésére.

A védelmi ügyekben jelentkező stratégiai és katonai előnyöket katonai szakértőknek kell megvitatniuk. A munkacsoportban a Honvédelmi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium is képviselteti magát. A terv része a biológiai sokféleség erősítése, a kibocsátás csökkentése, valamint a levegő és a víz minőségének javítása is.

Összességében a finnországi tőzeglápok és tőzegtalajok nincsenek jó állapotban. A mocsarak és erdők renaturálása szintén hozzájárul "az áradások és a tápanyagok víztestekbe történő elfolyásának csökkentéséhez". A finn környezetvédelmi minisztérium szerint békeidőben a helyreállított területek helyi rekreációs és szabadidős tevékenységekre is felhasználhatók.

Mocsarak a védelemhez: évszázados ötlet

A tőzeglápok, az iszap és a vizes élőhelyek mindig is a háborús és védelmi stratégiák részét képezték. 1500-ban például az északnémet gazdák legyőzték a dán hadsereget a Hemmingstedt Moorban, amelyet jól ismertek és ügyesen használtak. Az áthatolhatatlan mocsarak fontos szerepet játszottak a Bonaparte Napóleon vezette francia hadsereg vereségében az 1812-es orosz hadjáratban. Az első és a második világháborúban a mocsarak és lápok szintén komoly akadályt jelentettek a német és szövetséges csapatok számára.

„Nincs olyan katonai felszerelés, amely egyszerűen áthaladhatna egy nedves lápon" - mondja Franziska Tanneberger, a Greifswald Tőzegláp Központ vezetője, amely a Greifswaldi Egyetem és a Michael Sukkow Alapítvány együttműködése.

Becslése szerint 250–500 millió euró felhasználásával mintegy 100 000 hektár tőzeglápokat és mocsarakat lehetne újjáéleszteni és újra nedvesíteni Európa-szerte.

Lengyelország „Keleti pajzs" kezdeményezése - Erdők és mocsarak mint védőfal

Lengyelország a fehéroroszországi és orosz határon is jelentősen meg akarja erősíteni keleti szárnyát. A Keleti Pajzs Kezdeményezés célja, hogy 2028-ig elrettentse az inváziótól való esetleges támadást a felügyelet, az infrastruktúra kiterjesztésével és fizikai akadályok építésével.

„A határhoz közeli természet nyilvánvaló szövetségese a Keleti Pajzsnak" - mondta a lengyel védelmi minisztérium a DW-nek.

Ennek része a tőzeglápok nedvesítése és a határ menti területek újraerdősítése is. Lengyelország és Finnország Oroszországgal közös határa egyben a NATO külső határa is, ezért nagy jelentőséggel bír az egész szövetség számára.

„Ebben az esetben a környezetvédelmi és védelmi célok átfedik egymást" - áll a minisztérium levelében. "Építési intézkedéseket kell végrehajtani ott, ahol a természetes akadályok elégtelen akadálynak bizonyulnak."