Az EU fokozná nyomást az orosz „árnyékflottára”

Brüsszel szerint az orosz olajat szállító, más zászló alatt hajózó tankerek nemcsak a szankciók kijátszásában segítenek Moszkvának, hanem fenyegetést jelentenek a tengeri közlekedésre, a környezetre és az európai infrastruktúrára is. Egyes esetekben gyanú van arra, hogy ezek a hajók platformként szolgálnak orosz drónok indításához, amelyek nyugati célpontokat derítenek fel vagy polgári repterek működését zavarják meg.

A külügyi szolgálat javaslata szerint az EU tagállamai kétoldalú megállapodásokat köthetnének az érintett lobogó szerinti országokkal, amelyek lehetővé tennék az előzetesen engedélyezett fedélzetre lépést és ellenőrzést. Az erről szóló tervezetet november végéig szeretnék véglegesíteni, majd az uniós külügyminiszterek következő ülésén elfogadni.

A dokumentum szerint Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője ezt követően engedélyt kérne a Tanácstól, hogy hivatalos tárgyalásokat indítson az érintett országokkal. A cél az, hogy az EU közvetlenül is tárgyalhasson a lobogó szerinti államokkal, ha azok erre felhatalmazzák.

A tagállamok egyre aktívabban lépnek fel: október elején francia katonák átvizsgálták a Boracay nevű tartályhajót, amelyet az orosz árnyékflottához tartozónak tartanak. A hajó ekkor a dán partok közelében tartózkodott, ahol ismeretlen drónok átmenetileg reptereket kényszerítettek zárásra, majd napokig Nyugat-Franciaország közelében horgonyzott.

A dokumentum szerint az EU több fronton is fellép: megállapodásokat kezdeményez a zászlóállamokkal, ösztönzi a szankcionált hajók törlését a lajstromból – például Panama már vállalta ezt –, valamint célkeresztbe kerülhetnek az árnyékflottát kiszolgáló biztosítók, logisztikai cégek és olajbunkerezők is.