Újabb csapás érte Franciaországot

Az S&P szerint Franciaország államadóssága 2028-ban eléri a GDP 121%-át, szemben a tavalyi év végi 112%-kal. Az országnak nehézségeket okoz a kiadások visszafogása a politikai zavarok közepette. Sebastien Lecornu miniszterelnök nemrég két bizalmatlansági szavazást is túlélt a parlamentben, miután felfüggesztette a vitatott nyugdíjreform-csomagot.

Az S&P figyelmeztetett, hogy a francia államháztartás körüli bizonytalanság továbbra is nagy, különösen a 2027-es elnökválasztás előtt. Az ügynökség a kormány döntését, hogy felfüggeszti a 2023-as nyugdíjreform-törvényt, a politikai instabilitás jeleként értékelte. Emellett 0,7%-os gazdasági növekedést prognosztizált 2025-re, 2026-ra pedig csak enyhe fellendülést vár. Az S&P hozzátette, hogy a kilátásokkal kapcsolatos kockázatok továbbra is jelentősek, különösen akkor, ha a növekvő kormányzati hitelfelvételi költségek átgyűrűznek a gazdaság szélesebb finanszírozási feltételeire.

A leminősítésre reagálva Roland Lescure pénzügyminiszter kijelentette, hogy most „a kormány és a parlament közös felelőssége” az év végéig elfogadni a költségvetést, biztosítva, hogy a hiány az EU által előírt 3%-os GDP-arányos felső határ felé haladjon. Az S&P szerint Franciaország valószínűleg teljesíteni fogja a 2025-re kitűzött, a GDP 5,4%-át kitevő hiánycélt, de figyelmeztetett, hogy „jelentős további költségvetési hiánycsökkentő intézkedések hiányában” a konszolidáció üteme lassabb lesz a korábban vártnál. Az ügynökség hozzátette, hogy Franciaország „politikai bizonytalansága” és a reformok végrehajtásának gyenge eredményei tovább nehezítették döntését.

Ez nem az első jel, amely Franciaország hitelképességének összeomlását jelzi. Az év elején az S&P a gyenge államháztartás miatt „stabilról” „negatívra” rontotta az ország kilátásait. A múlt hónapban a Fitch is AA-ról A+-ra rontotta Franciaország minősítését, hasonló aggályokat emelve az adósság és a hiteles fiskális útiterv hiánya miatt. A leminősítés növelheti Franciaország hitelfelvételi költségeit. Emellett kényszerű kötvényeladásokat is kiválthat az intézményi befektetők körében, akik csak magas minősítésű államadósságot tarthatnak - írta meg az Orosz Hírek.