Külföld

Kelemen Hunor: Közösség nélkül nincs jövő, nem lehet sikeres politikát folytatni

Az elnök a parajdi sóbánya újraindítása kapcsán kétségeinek adott hangot

Közösség nélkül nincs jövő, nem lehet sikeres politikát folytatni, és az RMDSZ programja tartalmazza a szülőföldön való boldogulás vízióját, ezen nem kívánnak módosítani, most a stratégiai irányadás a fontos a következő két évre – összegezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szövetség 17. kongresszusának feladatát a Maszol hírportának adott interjúban.

Kelemen Hunor: Közösség nélkül nincs jövő, nem lehet sikeres politikát folytatni
Kelemen Hunor: Erdélyben megerősödőben van egy olyan vállalkozói réteg, amelynek tagjai a romániai gazdasági élet jelentős képviselői
Fotó: Facebook/Kelemen Hunor

A szövetségi elnök a pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben (Juc-Herghelie) tartandó, nem tisztújító kongresszusról elmondta: ezen egyetlen stratégiai dokumentumot fognak elfogadni. „Egy olyan általános iránymutatás lesz, amely megmutatja a szövetségnek a következő két évre azt az utat, amelyen haladnia kell a közösségépítés terén” – fogalmazott.

Kelemen Hunor felidézte: idén volt 35 éves az RMDSZ, ami egy nemzedéknyi idő, „egy korszakhatár”, amikor számot is lehet vetni, és meg kell határozni az irányt. Rámutatott: erre azért van szükség, mert olyan változások zajlanak éppen a világban, Romániában, a régióban, Európában, „amelyek átrendezik mindazt, amit eddig megszoktunk”. „Nyilván ezeket a változásokat mi nem tudjuk jelentősen befolyásolni, de fel kell készülnünk az átrendeződés időszakára. Ez a tétje a mostani kongresszusnak” – húzta alá.

Az RMDSZ elnöke a szülőföldön való boldogulásról beszélve az identitás megőrzését nevezte meg alapként, és az intézményrendszer fenntartását, megerősítését is rendkívül fontosnak tartotta. Hangsúlyozta: a fiatal nemzedék elvárásainak megértésére is hangsúlyt kell fektetni, ezeknek teret kell adni, hogy megmaradjanak a szülőföldön.

Felhívta a figyelmet, hogy Erdélyben megerősödőben van egy olyan vállalkozói réteg, amelynek tagjai a romániai gazdasági élet jelentős képviselői, őket is segíteni kell. A politikumnak országos szinten kiszámítható vállalkozói környezetet kell biztosítani és segíteni kell az erdélyi magyar gazdasági szereplőket, hogy hálózatba szerveződjenek – húzta alá. Külön kiemelte a családtámogatás fontosságát, rámutatva, hogy a demográfiai mutatók nem túl jók, lassul a fogyás, de nem állt meg. Ezért a megszorítások és a költségvetési hiány mellett is olyan családpolitikát kell előkészíteni, fenntartani és bővíteni, amely a gyermekvállalást, a családalapítást ösztönzi – mondta. „Hosszú távon arra kell készülni, hogy olyan családpolitikát kényszerítsünk ki a kormányzatból, az önkormányzatokból, amely segíti a családalapítást és a gyermekvállalást. Azt az önálló, erdélyi magyar társadalmat kell elképzelnünk, amely a saját erőforrásaiból tud jövőt építeni, ez a mi javaslatunk” – húzta alá.

Rámutatott: a szövetség a globális fejleményeket nem tudja irányítani, de azt tudja, hogy Románia földrajzilag a periférián van, és az, hogy a periféria melyik oldalához tartozik, meghatározza egy közösség építkezését. „Mi azt mondjuk továbbra is, hogy ahhoz az európai, nyugati kereszténységhez, civilizációhoz kell tartozni, amely ugyan sok sebből vérzik, de az alternatívája nem látszik. A mi szerény eszközeinkkel azon kell dolgoznunk, hogy ezeket a sebeket sikerüljön begyógyítani” – összegzett Kelemen Hunor.

A belpolitikai helyzetről beszélve Romániát egy léket kapott hajóhoz hasonlította, melyben a víz beáradását már megállították, talán apró szivárgások még vannak, de messze van attól, hogy ismét egyensúlyba kerüljön. „A hajótest még tele van vízzel” – fogalmazott a Maszolnak adott interjúban a szövetségi elnök.

A parajdi bányakatasztrófa utáni helyzetről elmondta: a helyi közösség számára mindenképpen van kiút, olyan turisztikai szolgáltatásokra kell építeni a jövőt, amelyek a parajdi emberek megélhetését biztosítják. „Nemcsak Parajdról, hanem az egész Sóvidékről van szó. A parajdi katasztrófa a szovátai turizmust is érintette. Amikor Parajdról beszélünk, akkor Székelyudvarhelytől Szovátáig egy turisztikai régióról van szó” – mondta.

Hozzátette, a térséget egységes desztinációként kell elképzelni, melynek a sóbánya bezárásával új turisztikai stratégiára van szüksége, amin dolgoznak a szakemberek, és amikor megszületik az elképzelés, a politikának hozzá kell adnia a támogatást. Kelemen Hunor a sóbánya újraindítása kapcsán kétségeinek adott hangot. Azt mondta, hogy a bányában lévő vizet nincs hova kiszivattyúzni, hiszen az a Korond-patakot és a Küküllőt szennyezné. „Nincs tehát egyelőre válasz arra, hogy mikor kezdődhetne el újra a kitermelés” – mondta. A felelősségre vonásról szólva elmondta: a vízügyi hatóság igazgatóját leváltották, és reményei szerint napokon belül az Országos Sóipari Társaságnál is megtörténik a menesztés, mivel mindkét állami vállalatnál történtek mulasztások az évek során.

Kapcsolódó írásaink