Külföld
A kalózhajók csak huss
Alig tudunk róla, mégis igaz, az Egyesült Államok az elmúlt hetekben legalább négy hajót támadott meg (csöppet nyersebb olvasatban: pusztított el rakétákkal) a Karib-térségben. A véres akciók mentén legkevesebb huszonegy ember vesztette életét. S bár e veszteség ugyan sem a gázai, sem az orosz-ukrán konfliktusokhoz nem mérhető, de mégiscsak jelzi, hogy arrafelé is épp elszabadulófélben van a pokol. A washingtoni kormány minden esetben azt nyilatkozta, hogy a nemzetközi vizeken végrehajtott katonai mozzanatok a „kábítószer-kereskedőket” célozták, s nincs közük semmiféle más ügyhöz.
Amúgy érdemes leszögezni, határozottan úgy tűnik, Donald Trump erőből űzött taktikája mind saját népe, mind az USA politikai elitje számára szimpatikus, egyiküknek sem okoz álmatlan éjeket. Amit egyben visszaigazol a szenátus szerdai határozata. Ebben a képviselők többséggel utasították el azt a demokrata törvényjavaslatot, amely megtiltotta volna az elnöknek, hogy a hadsereggel takarítsa el a drogbárók hajóit a tengerekről.
Így most minden marad a régiben és nyugodtan lehet célba lőni a drogcsempészekre.
Arra, hogy a Karib-tengeren egy friss fegyveres konfliktus van kibontakozóban Gustavo Petro kolumbiai elnök is ráerősített a retorikájával. Az érintett ugyanis a minap azt találta nyilatkozni, hogy új háborús forgatókönyv nyílt a térségben. A politikus szerint a legutóbb elpusztított vízijármű személyzete kolumbiai volt, csupa olyan ember, akinek még véletlenül sem volt köze a drogcsempészethez. Az elnök úgy vélte, a harc valójában nem a csempészet ellen folyik, hanem kizárólag az olajért, és ezt a világnak meg kell állítania. Az agresszió egész Latin-Amerika és a Karib-térség ellen irányul - tette hozzá Gustavo Petro.
Figyelmeztető jel lehet a drogtermesztést nyíltan vagy burkoltan támogató dél-amerikai politikai elit számára, hogy e hónap elején kiszivárgott egy, a Kongresszusnak küldött feljegyzés. A dokumentumban foglaltak szerint az Egyesült Államok immár „nem nemzetközi fegyveres konfliktusban” álló félként hivatkozik önmagára. Az amerikai kabinet munkáját és megnyilatkozásait figyelő szakértők szerint mindez annyit tesz, hogy az USA a jövőben úgy lép aktív harci konfliktusba másokkal, hogy az „ellenség” tagjai nem feltétlenül jelentenek közvetlen és erőszakos fenyegetést Washington számára. Viszont e döntés nyomán igazolhatóvá vált, hogy az amerikai katonák megöljenek olyan embereket, mint a drogcsempészek.
Donald Trump egyébként már számos, Venezuelában, Ecuadorban és Mexikóban működő kartellt nyilvánított terrorszervezetnek, s így a korábbinál is nagyobb hatalmat adott a hatóságoknak és a haderőknek a velük szembeni - mint a mellékelt példa is érzékelteti: olykor egészen brutális - válaszlépéseik megtételére.
Ami jelenleg biztosnak tűnik, egyik drogtermelő ország sem fogja katonailag megtámadni az Egyesült Államokat, azaz Washington gyakorlatilag ott és akkor csap le az általa bűnözőknek és terroristáknak kinevezett kartellek hajóira, ahol és amikor csak akar. Ezzel persze nem kerülünk egy jottányit sem közelebb a térség békéjéhez, viszont ezen „látványos robbanásokkal és tűzijátékokkal” kísért cselekedetek arra tökéletesen megfelelnek, hogy súlyos veszteségeket okozzanak az ellenérdekelt feleknek. S mindezen túl az is borítékolható, hogy egyre fogy majd az a „vállalkozói” réteg, amely a tenger közepén szeretne elégni vagy a vízbe fulladni.
