Külföld
Veszélyesen közel kerülhet a magyar határhoz a háború – Moldova felkészül
Az EU tervei között szerepel egy második front megnyitása, amellyel még inkább leterhelnék az orosz hadigépezetet
„Bennem román szív dobog” – mondta többször is Maia Sandu moldovai elnök, akinek uniópárti formációja, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) szoros eredménnyel ugyan, de győzött a szeptember végi parlamenti választásokon. A 101 tagú parlamentben 54 mandátumot szereztek.
A voksolást bonyolult geopolitikai játszma előzte meg, amelynek „utóvédharcai” még ma is zajlanak. Sőt, az igazi küzdelem csak most kezdődik, hiszen a tét óriási:
Moldova ugyanis a geopolitikai törésvonalon fekszik.
Egyfelől az Európai Unió határán, Romániával szomszédosan, másfelől Ukrajnával is közvetlenül határos, vagyis a háború közelről érinti. Nem mellékes az sem, hogy a nemzetközi jog szerint a Dnyeszter menti területek Moldova részét képezik, ám ott az orosz lakosság korábban kikiáltotta saját „köztársaságát”, és jelenleg is Moszkva katonai egységeinek ad otthont.
A mostani választás tétje az volt, hogy Moldova az Európai Unió vagy Oroszország felé fordul-e. A PAS győzelmével egyértelművé vált Kisinyov irányváltása. Ez az út azonban kockázatos, mert Moldovát könnyen hadszíntérré teheti, és beleránthatja az ukrajnai háborúba. Nem véletlen, hogy Moszkva számára korántsem volt közömbös a választások kimenetele.
A Kremlt többen azzal vádolták, hogy beavatkozott a kampányba, hogy az oroszbarát Hazafias Választási Szövetség (BEP) jusson hatalomra. Bár erre nincs meggyőző bizonyíték, az orosz vezetést kellemetlenül érintette a BEP gyenge szereplése: a párt mindössze 25 százalékot, azaz 27 mandátumot szerzett, míg a fennmaradó helyeken kisebb pártok osztoztak.
De az EU miként ránthatná bele Moldovát a háborúba?
A koppenhágai uniós csúcson hangzott el először, hogy a közösség háborús pályára lép. Magyarország kivételével valamennyi tagállam – Szlovákia nem képviseltette magát – elfogadta ezt a megközelítést.
Tudni lehet, hogy Brüsszel tervei között szerepel egy második front megnyitása, amellyel még inkább leterhelnék az orosz hadigépezetet.
De hol nyílhat meg ez a második front?
Elsősorban a balti államok szorgalmazzák Grúzia bevonását a konfliktusba. Irakli Kobahidze grúz miniszterelnök 2024 végén kijelentette, hogy országának nehézségei 2022-ben kezdődtek, miután Oroszország ellen elutasították a „második front” megnyitását. Állítása szerint az Egyesült Államok a helyi ellenzéken keresztül aktívan követelte ezt a lépést, de a grúz kormány nem volt hajlandó katonailag beavatkozni Ukrajna oldalán.
Kobahidze szerint ez váltotta ki az országra nehezedő politikai nyomást. Szerinte, ha belevágnának egy Oroszországi kalandba, az Grúzia pusztulásához vezetne. Ráadásul semmi esély nincs arra, hogy Tbiliszi visszaszerezze a 2008-as orosz–grúz háborúban elveszített területeit.
A múlt szombati helyhatósági választásokat megint zavargások kísérték, az ellenzék a kormány megbuktatására törekedett. A választást azonban a kormánypárt, a Grúz Álom nyerte, és minden polgármesteri posztot megszerzett.
A helyzet kísértetiesen emlékeztetett a 2014-es kijevi Majdan téri eseményekre.
Grúzia tehát távol marad az ukrajnai háborútól, ám ez még nem jelenti azt, hogy a második front kérdése lekerült volna a napirendről. A legvalószínűbb jelölt Moldova lehet: határos Ukrajnával, közel van az orosz területekhez, így Odesszához is, illetve a Krím-félsziget is mindössze száz kilométerre fekszik tőle.
Egy esetleges déli orosz előrenyomulás megállítására Moldova földrajzilag ideális helyen fekszik. A NATO ugyan jelenleg igyekszik elkerülni a közvetlen konfrontációt Oroszországgal, ám ha Moldova mégis háborús szerepet vállalna, a konfliktus veszélyesen közel kerülne Magyarország határaihoz.
Egyelőre úgy tűnik, a brüsszeli „kardcsörtetésnek” nincs közvetlen realitása, ám kérdéses, meddig akarják az EU és a NATO országai elkerülni a közvetlen részvételt az ukrajnai háborúban?
A román nyelvű Moldova minden bizonnyal nem vállalna katonai kockázatot Bukarest támogatása nélkül.
Ugyanakkor Moldovának Romániától való függése miatt nem hagyható figyelmen kívül, hogy a romániai Konstanca közelében fekvő Mihail Kogalniceanu légitámaszpontot Európa legnagyobb NATO-bázisává fejlesztik. A létesítmény mindössze négyszáz kilométerre fekszik Odesszától. A beruházás végére a bázis tízezer katona és családtagjaik elhelyezésére lesz alkalmas. A 2,5 milliárd eurós projekt keretében kifutópályák, fegyverplatformok, hangárok, iskolák, óvodák, üzletek, sőt egy kórház is épül.
A román geopolitikai elemző, Dorin Popescu – aki korábban Moszkvában szolgált diplomataként – így kommentálta a fejleményeket:
A Mihail Kogalniceanu támaszpont a NATO legfontosabb állandó katonai struktúrája lesz a dél-ukrajnai konfliktus közvetlen közelében.
Ne gondoljuk, hogy ez a válság idén vagy akár 2026-ban véget ér. Hosszú távú konfliktusról van szó, és az orosz fenyegetés ezt követően is fennmarad.”
