Sületlen lett a gall kakas

Kész, vége van - a legtöbb hírügynökség ha nem is ilyen tömören, de mégis efféle értelemben ír arról, hogy ismét megbukott egy francia kormány. Sébastien Lecornu francia miniszterelnök ugyanis kevesebb, mint egy nappal azután mondott le, hogy bemutatta kabinetjét. A kormányfő valójában huszonhat napig bírta, ami még francia viszonyok között sem túl hosszú idő. „Nem teljesültek a feltételek ahhoz, hogy folytassam a posztot” - hangoztatta Lecornu hétfő reggel, s egyben kemény szavakkal illette a politikai pártok kompromisszumképtelenségét.

A turbulens belpolitikát talán az illusztrálja legjobban, hogy alig két év alatt immár az ötödik kormányfő került lapátra Galliában. Michel Barnier-t tavaly szeptemberben nevezték ki, de három hónapon belül útilaput kapott. Utódja, François Bayrou kabinetjét dettó kilenc hónappal később nyelte el a történelem süllyesztője, miután a parlament nem volt hajlandó rábólintani a megszorító költségvetésére. Utóbbi célja az állami kiadások 44 milliárd euróval (17.600 milliárd forinttal) történő apasztása volt.

A gall belpolitika azóta instabil, hogy 2024 júliusában Macron döntése nyomán előrehozott parlamenti választásokat tartottak. Az elnök célja az volt, hogy világos többséget szerezzen, miután pártja elvesztette az európai parlamenti referendumot. Ám a remélt siker helyett hatalmas bukás lett a végeredmény, maga a parlament pedig ideológiailag ellentétes, egymással kiegyezni képtelen frakciókra szakadt.

Lecornu számára eleve nem voltak túl rózsásak a kilátások, ugyanis a francia Nemzetgyűlés összes formációja szinte testvéri összhangban és igen vehemensen bírálta kabinetjének összetételét. Utóbbi nem is oly nagy csoda, hiszen nagyrészt azokból a tagokból állt, akik elődjét, a szintén viharos körülmények között süllyesztőbe került Bayrou-t kiszolgálták. A pártok már kinevezésekor világos üzenetet küldtek Lecornu-nak: minden intézkedését leszavazzák, legyenek azok bármifélék is.

Emmanuel Macron cikkünk megjelenéséig hallgatással nyugtázta az ügyet. Nem mellékesen érdemes leszögezni, az elnök igen nehéz helyzetbe lavírozta magát - azaz vagy lemond, vagy új országos referendumot ír ki, vagy kinevez egy vadonatúj miniszterelnököt - aki aztán szintén heteken belül borítékolhatóan meg fog bukni. A legtöbb politikus és párt Macron távozását követeli, ő azonban határozottan közölte, nem óhajt fölállni a bársonyszékéből mandátuma 2027-es lejárta előtt. Sőt az államfő olyannyira ragaszkodna/ik a hatalomhoz, hogy több alkalommal nyilvánosan „megveszekedett baromnak” titulálta azt, aki kitalálta, egy személy maximum kétszer töltheti be a szóban forgó a posztot.

Az egyetlen bölcs dolog, amit most tehetünk, a választások megtartása - hangoztatta az események nyomán Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) képviselője. Elég sokáig tartott a vicc. A franciáknak elege van. Macron rendkívül nehéz helyzetbe hozta az országot - tette hozzá a politikus.

Franciaország hiánya 2024-ben elérte a GDP 5,8 százalékát, államadóssága pedig a GDP 114 százalékára rúg. Mindeközben Macron - és „éppen aktuális” kormánya - rendületlenül tolja a pénzt az ukránoknak. Utóbbi nagylelkűség eleve számos pártnál leveri a biztosítékot - az érintettek többször követelték, mérsékeljék vagy teljesen zárják el a Kijevnek szánt forrásokat. Nagy kérdés, hogy a belpolitikai káosz mellett a következő kabinetnek lesz-e ereje/mersze folytatni ezt a gyakorlatot.