Ursula von der Leyen újabb négymilliárd euró hitelt jelentett be Ukrajnának, részben dróngyártásra

Mint mondta, az összegből kétmilliárd eurót pilóta nélküli repülőeszközök építésére szánnak.

„Amennyiben mindannyian egyetértünk, hogy Ukrajna az első védvonalunk, akkor erősítenünk kell Ukrajna katonai támogatását” – hangsúlyozta von der Leyen. „Oroszország megpróbál megosztottságot és félelmet kelteni társadalmainkban. Ezt nem fogjuk hagyni” – jelentette ki.

A Dániában történt drónincidensekre kitérve hangsúlyozta, hogy a pilóta nélküli repülőeszközök eredetének kiderítése a dán hatóságok feladata. Ugyanakkor – mint fogalmazott – a légtérsértések között hasonlóság fedezhető fel, és „ez a minta Oroszországból jön”.

Gitanas Nauseda litván államfő a csúcs alkalmából arról beszélt, hogy a dokumentumok nem fogják tudni megvédeni Európát. Mint mondta, papíron ugyan sok jó kezdeményezés van, de „a dokumentumok nem észlelik az Oroszország és Fehéroroszország felől érkező drónokat”. „Tettekre van szükségünk” – tette hozzá.

„Majdhogynem hibrid háborúban vagyunk” – hangoztatta Petteri Orpo finn miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy számos támadás történt az Európai Unió ellen.

Példaként említette az illegális migrációt, az EU területén felbukkanó drónokat és rakétákat, a kibertámadásokat, valamint a tengerfenéken futó kábelekben és csővezetékekben okozott károkat. „Ezért még jobban fel kell készülnünk” – hangoztatta.

Kristen Michal észt kormányfő úgy vélekedett, hogy „Oroszország teszteli Európát, amire Európának olyan különböző képességek fejlesztésével kell válaszolnia, mint a légvédelem és a drónok”.

Emmanuel Macron francia elnök rendkívüli óvatosságra intett az Oroszországgal fennálló jelenlegi konfrontáció közepette.

„Erősnek kell lennünk, de egyúttal nagyon óvatosnak kell maradnunk, és kerülnünk kell minden eszkalációt” – mondta újságíróknak arra a kérdésére válaszolva, hogy egy újabb világháború felé halad-e a világ.

A francia államfő szerint Oroszország már több éve „nagyon agresszív szereplő”. Ez látható a választások során elkövetett kibertámadásokban, az Ukrajna elleni támadó háborúban, a nukleáris fenyegetés alkalmazásában és most a légterekben elkövetett provokációkban – tette hozzá.

Az európai bankokban tárolt, lefoglalt orosz vagyoneszközök terhére nyújtandó 140 milliárd eurós, úgynevezett jóvátételi kölcsön felvetésével kapcsolatban Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök kijelentette: „Ez nehéz jogi kérdés” (...) „nem lehet csak úgy egy másik állam vagyonát elvenni”.

Úgy fogalmazott, hogy vannak javaslatok, amelyek azonban sok kérdést vetnek fel, és mielőtt döntést hoznának, előbb válaszokat szeretne ezekre kapni. Hangsúlyozta: üdvözöl minden javaslatot, de azoknak a gyakorlatban is működőképesnek kell lenniük.