Külföld

Sarkozy bebörtönzése újraéleszti a vitát a francia politikai igazságosságról

A bírói szakszervezet szerint senki sem állhat a törvények felett

Nicolas Sarkozy volt elnök börtönbüntetése elmélyítette a megosztottságot Franciaországban a bírák politikai visszaélések kezelésével kapcsolatban, hónapokkal azelőtt, hogy a szélsőjobboldali vezető, Marine Le Pen megpróbálja megsemmisíteni a sikkasztási ítéletet és indulni a legfőbb tisztségért.

Sarkozy bebörtönzése újraéleszti a vitát a francia politikai igazságosságról
Nicolas Sarkozy volt francia elnök felesége, az énekesnő Carla Bruni kíséretében nyilatkozik a sajtónak a 2007-es sikeres elnöki kampányához Líbiából származó illegális kampányfinanszírozás ügyében hozott ítélet után
Fotó: AFP/Alain Jocard

Egy párizsi bíróság csütörtökön megrázta a politikai életet, amikor Sarkozyt öt év börtönbüntetésre ítélte bűnszövetkezetben elkövetett kampánypénz-gyűjtési kísérletek miatt, melyek során Líbiából próbált kampánytámogatást szerezni. Hamarosan Sarkozy lesz az ország első háború utáni elnöke, akit bebörtönöznek.

Ludovic Friat, az USM, a francia ügyészeket és bírákat képviselő legnagyobb szakszervezet elnöke szerint az ítélet azt mutatja, hogy senki sem áll a törvények felett – még akkor sem, ha egyesek megkérdőjelezik a bíróság indítékait.

„Egyértelműen lesz egy előtte és utána lévő helyzet a döntéssel kapcsolatban” – mondta. „A nagy horderejű politikai-pénzügyi perekben egyesek elkerülhetetlenül azt látják, hogy a bírák a politikai színpadra lépnek. Amit sajnálok, az az, hogy... ez túl gyakran füstfüggönnyé válik, amely eltereli a figyelmet a ténylegesen elkövetett bűncselekményekről.”

Amikor Sarkozy elhagyta a bíróságot, újságíróknak azt nyilatkozta: ártatlan, továbbá, hogy az ítélet aláássa a francia igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.

Ami ma történt... rendkívül súlyos a jogállamiság és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom szempontjából

– mondta.

A bírók felszámolják a politikai helytelenségeket

Sarkozy börtönbüntetése azonnal végrehajtható, a volt elnöknek rövid időt adtak az ügyei rendbetételére, de a fellebbezés függvényében nem kerülheti el a börtönbüntetést, ahogyan azt néhány francia politikus tette a múltban.
A fellebbezések évekig is eltarthatnak, ami büntetlenség érzését erősíti a hatalmon lévők körében, ezért a bírák egyre gyakrabban szabnak ki azonnal végrehajtandó „ideiglenes végrehajtású” ítéleteket – mondták ügyvédek és politikusok a Reuters-nek.

„Évtizedek óta egyre növekvő demokratikus igény mutatkozik a megválasztott tisztségviselők integritására” – mondta Judith Allenbach, egy másik bírói szakszervezet elnöke a Reuters-nek.

Azt mondta, hogy a két évnél hosszabb börtönbüntetések 89%-át a fellebbezési eljárás előtt végrehajtották, és hogy a bírák olyan törvényeket léptettek életbe, amelyeket a parlament fogadott el, és szigorúbb szankciókat írnak elő az ilyen típusú bűncselekmények esetében.

Mit jelent ez Le Pen számára?

Le Pent, a Nemzeti Összefogás (RN) párt szélsőjobboldali vezetőjét márciusban szintén ítélték, miután EU-s források sikkasztása miatt vádat emeltek ellene. Ötéves politikai eltiltást kapott, amely megtiltja neki, hogy induljon a 2027-es választásokon.

Le Pen, akinek januári fellebbezése eldönti, hogy indulhat-e 2027-ben, azt mondta, Sarkozy ítélete azt mutatja, hogy „ideiglenes végrehajtású ítéletek bizonyos joghatóságok általi általánosítása nagy veszélyt jelent”.

Igazságügyi források szerint Le Pen és Sarkozy esete különböző, és lehetetlen megmondani, hogy az egyik hogyan befolyásolhatja a másikat.
Friat szerint a Sarkozy-ítélet azt mutatja, hogy a bírák nem ingadoznak a politikai bűnözés elleni küzdelmükben.

„Megértem az aggodalmát” – mondta Le Penről, hangsúlyozva, hogy nem tudja, mit fog dönteni a fellebbviteli bíróság.

Le Pen szövetségesei szerint a jobboldali politikusok keményebb bánásmódban részesülnek a bíráktól, kiemelve Francois Bayrou volt centrista miniszterelnök esetét, akit tavaly felmentettek a csalás vádja alól az uniós források állítólagos visszaélése miatt.

Le Pen nehéz helyzete felkeltette Donald Trump amerikai elnök figyelmét is, aki a „törvényeskezés” áldozatának nevezte Le Pent, és diplomáciai küldöttséget küldött támogatása érdekében.

Brigitte Bareges jobboldali volt polgármestert 2021-ben sikkasztásért elítélték, és öt év politikai eltiltást kapott „ideiglenes végrehajtással”. Fellebbezés után felmentették.

„Amit ma látunk, az az, hogy az igazságszolgáltatási rendszer – vagy legalábbis annak egy része – a hatalmon lévők fegyverévé vált” – mondta. „Régen hittem az igazságszolgáltatásban; ma félek.”

Az igazságügyi minisztérium nem reagált azonnal a Bareges kijelentéseivel kapcsolatos megkeresésre.

Sarkozy elítélése után a konzervatív szenátusi elnök, Gérard Larcher azt mondta, hogy „egyre növekvő vita folyik a társadalomban az ítélet ideiglenes végrehajtásáról, amíg a fellebbezési lehetőségek még nem merültek ki, és én osztom ezt az aggodalmat”.

A baloldali törvényhozók azonban üdvözölték a Sarkozy-ítéletet

„A becsületesség és a törvények tiszteletben tartása nem csak a nyilvánosságra vonatkozik. A hatalmon lévőkre is vonatkozik” – mondta Manuel Bompard, a France Unbowed párt tagja.

Az „ideiglenes végrehajtású” intézkedésének visszavonására irányuló felhívások közepette Sebastien Lecornu miniszterelnök pénteken a Le Parisienben azt nyilatkozta, hogy „ha egy törvény vitát vált ki, a parlament feladata, hogy foglalkozzon vele”.

Kapcsolódó írásaink