Kiderült, mi állhat Donald Trump Oroszországot bíráló fordulata mögött

Donald Trump úgy fogalmazott kedden, hogy

„Ukrajna az Európai Unió és a NATO támogatásával minden területét visszanyerheti, míg az orosz hadsereget papírtigrisnek nevezte.”

Az amerikai elnök kijelentése teljesen szembement korábbi álláspontjával, miszerint Kijevnek a béke érdekében területi engedményeket kellene tennie. Az éles fordulat felvillanyozta az ukrán vezetőket, miközben sok nyugati döntéshozót meglepett a kemény hangvétel.

Marco Rubio az ENSZ Biztonsági Tanácsában próbálta lehűteni a kedélyeket. Mint mondta, az ukrajnai háború „a tárgyalóasztalnál ér véget”, nem a csatatéren. A The Washington Post szerint az amerikai külügyminiszter álláspontja szintén azt jelzi, hogy Donald Trump nyilatkozatai mögött továbbra sincs konkrét politikai lépés.

A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője úgy nyilatkozott a lapnak, hogy

„Donald Trump fordulata nem jelent valódi külpolitikai irányváltást. Az Oroszországot bíráló kijelentései mögött egy tárgyalási taktika állhat, amellyel Vlagyimir Putyin orosz elnökre akar nyomást gyakorolni.”

Hozzátette, hogy az amerikai elnök hangvétele a Putyinnal szembeni frusztrációt is tükrözi.

A Fehér Ház tisztviselője szerint Donald Trump rendkívül elégedetlen, amiért az amerikai–orosz csúcstalálkozó semmilyen kézzelfogható eredményt nem hozott. Az amerikai elnök állítólag arra számított, hogy Putyin nyitott lesz egy közvetlen egyeztetésre Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, de ehelyett újabb orosz légitámadásokkal eszkalálták a konfliktust.

„Trump már régóta csalódott Putyinban, ezért most kifejezetten erős üzenetet küld neki. Oroszország hatalmas ország, óriási gazdasággal, Ukrajna mégis közel négy éve meg tudja védeni magát. Az elnök mindössze annyit üzen, ha Putyin nem akar békét, akkor folytatódjon a harc, mi pedig továbbra is fegyverekkel látjuk el a NATO-t” – jelentette ki a Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője.

Hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök számára minden diplomáciai helyzet arra épül, hogy az Egyesült Államok hogyan tud megállapodást kötni, amelynek a kemény hangnem is a része.

A retorikai szigor azonban nem jelenti azt, hogy Washington kész lenne radikálisan új stratégiát követni. Az amerikai hírszerzés és a Pentagon továbbra is szkeptikus Ukrajna teljes győzelmi esélyeit illetően.

Véleményük szerint a katonai realitások – a Krím több mint tíz éve tartó orosz fennhatósága, a frontvonalak befagyása, a drónháború elhúzódása – mind korlátozzák Kijev lehetőségeit. Emellett az ukrán hadsereg továbbra is komoly kihívásokkal küzd: nemcsak a fegyverellátás akadozik, hanem a katonai utánpótlás is egyre nehezebb. A hadra fogható állomány hiánya rendkívül kritikus lehet hosszú távon.

Donald Trump Ukrajnát támogató fordulata az amerikai belpolitikában is visszhangot keltett. A demokraták üdvözölnék, ha az amerikai elnök valódi lépésekkel is megerősítené a szavait, például Oroszország elleni szankciókkal vagy újabb fegyverszállítmányok engedélyezésével.

A republikánus oldalon szintén akadnak olyan törvényhozók, akik szigorúbb gazdasági intézkedéseket szorgalmaznak Moszkvával szemben. Lindsey Graham szenátor például külön törvényjavaslatot készít elő, amely vámokkal büntetné Oroszországot. Az amerikai Kongresszus így ismét kulcsszerepet játszhat abban, hogy a Fehér Ház szavait konkrét politikává alakítsák.

A portál szerint Donald Trump jövőbeni lépéseit jelentősen befolyásolja majd, hogy Oroszország mennyire veszi komolyan az Egyesült Államokból érkező fenyegetéseket. Amennyiben Vlagyimir Putyin úgy értékeli, hogy az amerikai elnök valóban kész növelni a katonai támogatást, az akár mozdíthat a tárgyalási hajlandóságon. Ha azonban a kemény szavak mögött nem lesz valódi cselekvés, Oroszország kevés eséllyel tehet engedményeket.