Olaszország beelőzte Franciaországot

Gúnyos elégedettséggel fogadják Olaszországban, hogy többé nem ők, hanem Franciaország az eurózóna robbanáspontja, amelyet a tartós politikai válság pénzügyi káoszba taszított. Emmanuel Macron elnök az ötödik miniszterelnökét „fogyasztja” nem egészen két év alatt, és egyelőre kevés esély látszik a következő költségvetés elfogadására – írja a Világgazdaság.

Eközben a régebben instabilitásáról hírhedt Olaszországban meglepően hosszú ideje, majdnem három éve van kormányon Giorgia Meloni, aki hatékonyan csökkenti a masszív államadósságot, és gond nélkül kitölti majd a hivatali idejét.

A két ország közötti különbség a hitelminősítésben is egyértelműen megmutatkozik: a múlt héten a Fitch után a Morningstar DBRS is leminősítette a franciákat, miközben az előbbi 2021 óta először javította Olaszország kilátásait.

A globális pénzügyi válság indította különböző utakra a két országot. A hitelminősítő cégek Olaszország magas államadósságára és krónikusan alacsony növekedésére 2011-től kezdődően egy sor leminősítéssel reagáltak.

Franciaország körülbelül ugyanakkor vesztette el legmagasabb hitelminősítését, de nem esett ugyanolyan mélyre, és 2016-tól kezdődően stabilizálódott. Emmanuel Macron 2017-es megválasztása pedig meghosszabbította ezt a stabil időszakot, mivel a hitelminősítők és a befektetők üdvözölték növekedés- és üzletbarát terveit.

Hasonló képet mutatott a kötvénypiac is: Olaszország más dél-európai gazdaságokkal együtt az euró adósságválságának középpontjába került, Franciaország viszont meg tudta őrizni központi státuszát, amelyet Németországgal, Belgiummal, Hollandiával és esetenként Dániával együtt élvez.

Olaszország akkori miniszterelnöke, Silvio Berlusconi kénytelen volt lemondani a hitelfelvételi költségek hirtelen emelkedése miatt, és évekbe telt, mire az ország stabil pályára állt, és a különböző kormányok fiskális erőfeszítései meghozták a gyümölcsüket.

Franciaország esetében a magas költségvetési kiadások jelentik az egyik fő gondot, amelyeket Francois Bayrou mintegy 40 milliárd euróval tervezett csökkenteni jövőre, miközben a franciák azért vonultak az elmúlt időszakban kétszer is az utcára, hogy ezt megakadályozzák.

A kiadások GDP-hez viszonyított aránya a globális pénzügyi válság előtt és azóta is magasabb volt Franciaországban, mint Olaszországban, bár jelentősen csökkent Macron hatalomra kerülése után. Az OECD statisztikája szerint is a legmagasabb a fejlett országok között.

A francia költségvetési deficit is magasabb általában az olasznál, ritkán maradt az Európai Unió által előírt határon belül, a GDP 3 százaléka alatt.

Tavaly 5,8 százalékra emelkedett a 2023-as 5,4 százalékról, és Eric Lombard ügyvezető pénzügyminiszter szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) közbe kell majd avatkoznia.

A hiányt hitelekből kell finanszírozni. Franciaország az idén becslések szerint 67 milliárd eurót fordít az adósság fizetésére, de ez az összeg az évtized végére becslések szerint eléri majd a százmilliárd eurót.