Teljesen reális a harmadik világháborús kockázat

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető reményét fejezte ki, hogy a részt vevő országok megpróbálják majd a mostani hetet arra felhasználni, hogy tegyenek egy nagy lépést az ukrajnai béketeremtés felé, miután az elmúlt hónapok a biztató fejlemények ellenére sem vezettek eredményei.

Hangsúlyozta, hogy az ENSZ alapítói atyái a második világháború lezárulta után, nyolcvan évvel ezelőtt valószínűleg nem gondolták volna azt, hogy 2025-ben is teljesen reális harmadik világháborús kockázattal kell majd szembenézni, mivel a világ számos pontján jelenleg is rendkívül komoly fegyveres konfliktusok zajlanak.

„Az igaz, hogy az elmúlt mondjuk néhány hónapban, és ez Donald Trump hivatali idejével egybeesik, a világ több pontján is sikerült a fegyveres konfliktusokat a megoldás irányába vinni. Azonban sajnos a számunkra legfontosabb fegyveres konfliktusban, az ukrajnai háború tekintetében nincsen előrelépés a béke irányába, dacára a meglévő jó szándéknak, dacára Donald Trump erőfeszítéseinek” – mondta.

„Sajnos ma Európában a háborúpárti hangok továbbra is sokkal erősebbek a békepárti hangoknál. És ez sajnos az ENSZ-közgyűlésre való felkészülés időszakában is világossá vált, hiszen ahelyett, hogy mi, európaiak itt New Yorkban a béke hangját képviselnénk, már az ezt megelőző néhány külügyminiszteri tanácsülésen folyamatosan ment a trenírozás arra, hogy nekünk itt, New Yorkban a legfontosabb feladatunk az, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos európai narratívát terjesszük, hogy gyakorlatilag egy ilyen háborúpárti álláspont képviseletére próbálja rábírni Brüsszel az európai uniós tagországokat is” – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter tudatta, hogy a nap folyamán tíz kollégájával fog kétoldalú egyeztetést folytatni, főként afrikai és délkelet-ázsiai országok képviselőjével, valamint hat kormányközi megállapodást is aláírnak, gazdasági együttműködésről, ösztöndíjakról, politikai konzultációkról.

„Az ENSZ-közgyűlési hét mindig jó alkalmat ad arra, hogy a világ legtávolabbi pontján lévő kollégákkal is egy fél órában gyorsan meg lehet beszélni mindent, s nem megy el egy nap az odaúttal, meg egy nap a visszautazással, úgyhogy sok afrikai kollégával és délkelet-ázsiai kollégával fogunk találkozni, mert az a helyzet, hogy ma nem véletlenül nevezik Afrikát a lehetőségek kontinensének” – mutatott rá.

„Az afrikai népességnövekedés egyrészt nagy lehetőséget jelent, de egy nagy kockázatot is jelenthet, hiszen ha Európa és mondjuk a nyugati világ nem képes olyan átfogó gazdaságfejlesztési programokat nyújtani Afrika számára, amelynek nyomán ott munkahelyek jönnek létre, javul az életszínvonal, a növekedő lakosságnak lesz hozzáférése oktatáshoz, egészségügyhöz, munkahelyhez, ha mindez nem sikerül, akkor ezt a növekedő lakosságot Afrika nem tudja otthon tartani” – figyelmeztetett.

„És ha nem tudja otthon tartani, akkor abból vagy egy óriási humanitárius katasztrófa lesz, vagy ezek az emberek megindulnak. És hova indulnak meg? Európa felé” – tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy ha a nyugati világ nem képes átfogó gazdaságfejlesztési programot nyújtani Afrikának, akkor az onnan meginduló illegális migráció megoldhatatlan vészhelyzetet fog jelenteni Európa számára. „

Ezért mi, magyarok a magunk dolgát itt megtesszük ösztöndíjprogramokkal, gazdaságfejlesztéssel, humanitárius programokkal, kötött segélyhitel-programokkal, amelyek alapvetően a vízgazdálkodásra, az élelmiszerbiztonságra irányulnak. Segítünk az afrikai országoknak, hogy olyan fejlődésen menjenek keresztül, amelynek révén a növekedő lakosságukat meg tudják tartani” – összegzett.