Külföld

Netanjahu nem zárja ki további csapások lehetőségét a Hamász vezetői ellen

Katar kulcsszerepet játszott a gázai háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítésekben

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem zárta ki a további csapásokat a Hamász vezetői ellen a múlt heti katari támadást követően, mondván, hogy a vezetők nem kapnak kegyelmet, „bárhol is legyenek”.

Netanjahu nem zárja ki további csapások lehetőségét a Hamász vezetői ellen
Az izraeli hadsereg célzott légicsapásai után Gáza romokban
Fotó: AFP/Omar Al-Qattaa

Netanjahu a Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel közösen Jeruzsálemben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy minden országnak joga van „megvédeni magát a határain túl”.

Izrael döntése, hogy Katarban – az Egyesült Államok közeli szövetségese – magas rangú Hamász-vezetőket vett célba, nemzetközi felháborodást és Donald Trump amerikai elnök bírálatát váltotta ki. A Hamász azt állította, hogy hat ember meghalt, de vezetői túlélték.

Amikor arról faggatták, hogy az Egyesült Államoknak volt-e bármilyen szerepe a támadásban, Netanjahu azt mondta az újságíróknak: „Magas erőből tettük. Pont.”

A BBC azon kérdésére válaszolva, hogy Izrael csapása károsította-e az Egyesült Államok kapcsolatait a régióban, Rubio azt mondta, hogy Washington „erős kapcsolatokat tart fenn öbölmenti szövetségeseivel”.

Rubio és Netanjahu találkozójára egy olyan időszakban került sor, amikor az arab vezetők Katar iránti támogatásuk kifejezése érdekében csúcstalálkozót tartottak. A miniszterelnök sürgette a nemzetközi közösséget, hogy hagyjon fel a „kettős mércék” alkalmazásával, és büntesse meg Izraelt.

Katar egy jelentős amerikai légibázisnak ad otthont, és kulcsszerepet játszott a gázai háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítésekben, közvetítőként szolgálva a Hamász és Izrael közötti közvetett tárgyalásokban. 2012 óta ad otthont a Hamász politikai irodájának.

Vasárnap Netanjahu újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az amerikai-izraeli kapcsolat „olyan tartós, mint a Nyugati Fal kövei”, miközben Rubióval rövid látogatást tettek a jeruzsálemi óvárosban található szent helyen.

Az út során – amelyen Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete is részt vett – Rubio egy üzenetet írt, és a falba helyezte, ami egy hagyományos rituálé, amit a látogatók végeznek. A férfiak figyelmen kívül hagyták az újságírók kérdéseit, amelyek Izrael katari csapásaira összpontosítottak.

Úgy tudni, hogy Netanjahu és Rubio megvitatták Izrael katonai terveit Gáza város elfoglalására, valamint Izrael településeinek folyamatos terjeszkedését a megszállt Ciszjordániában.

A hétvégén az izraeli hadsereg folytatta a lakóépületek lerombolását Gáza városban, és – a helyi média szerint – most készen áll a szárazföldi műveletek megkezdésére a város nyugati negyedeiben.

Azt követelték, hogy Gáza város lakosai távozzanak, és dél felé, a sáv központi részére menjenek. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) becslése szerint körülbelül 250 000 palesztin menekült el, bár úgy vélik, hogy több százezer ember maradt a térségben.

Vannak, akik azt mondják, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy délre menjenek, míg mások szerint Dél-Gáza nem biztonságos, mivel Izrael ott is légicsapásokat hajtott végre. Egyesek azt mondták, hogy megpróbáltak délre menni, de nem tudták felverni a sátraikat, ezért visszatértek Gáza városába.

Az ENSZ figyelmeztetett, hogy az offenzíva fokozása egy olyan területen, ahol már éhínség van, „még mélyebb katasztrófába” taszítja a civileket.

Netanjahu és Rubio találkozója a jövő héten esedékes ENSZ-közgyűlés előtt várható, amelyen várhatóan az Egyesült Államok néhány vezető szövetségese – köztük az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada, Ausztrália és Belgium – elismeri majd a palesztin államot.

Ez a várható elismerés felerősítette a vitát Izraelen belül Ciszjordánia jövőjéről, a kormány keményvonalasabb elemei pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy az annektálás az egyetlen módja a palesztin állam létrehozásának megakadályozására.

Augusztus végén az izraeli kormány véglegesen jóváhagyta a Jeruzsálemtől keletre fekvő E1 telepprojektet, amely gyakorlatilag kettéosztaná Ciszjordániát – elválasztva az északi és déli palesztin lakosságot.

Amikor múlt csütörtökön aláírta az E1 folytatásról szóló megállapodást, Netanjahu azt mondta: „Teljesíteni fogjuk ígéretünket, miszerint nem lesz palesztin állam. Ez a hely a miénk.”

A hónap elején Izrael szélsőjobboldali pénzügyminisztere, Bezalel Szmotrich nyilvánosságra hozta javaslatát Ciszjordánia mintegy négyötödének annektálására.

Izrael mintegy 160 települést épített, amelyek 700 000 zsidónak adnak otthont az 1967-es közel-keleti háború alatti megszállása óta. Becslések szerint 3,3 millió palesztin él mellettük.

A telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.

Hétfő este Rubio ellátogat a Dávid Városa régészeti parkba, amelyet egy telepes szervezet hozott létre a megszállt Kelet-Jeruzsálemben található Silwan palesztin negyedben.

Részt vesz a „zarándokút” felavatásán, egy palesztin házak alatt ásott alagútban, amely állítólag egy római kori utca útvonalát jelöli, amelyen a zarándokok a bibliai templomhoz vezettek. Ez a templom egykor a zsidók által Templom-hegyként, a muszlimok pedig al-Haram al-Sharif (Nemes Szentély) néven ismert helyen állt.

Kapcsolódó írásaink